A hétköznapi rohanásban talán fel sem tűnik, pedig becslések szerint értéke az uniós GDP legalább egyharmadát teszi ki. Hogy mi ez? Hát az úgynevezett láthatatlan munka, vagyis amiért nem jár fizetség. Ezt csinálják például a gyerekfelvigyázó nagymamák, a háztartásbeli feleségek, az önkéntes munkát végzők, vagy a beteg rokont ápoló családtagok. Ma az ő napjuk van!
A láthatatlan munka napja mindig április első keddjére esik. Kanadából jutott el hozzánk ez az „ünnep”, a célja pedig, hogy ráirányítsa a figyelmet azokra az emberekre, akik csendben végzik a dolgukat, és elismerje azt a pótolhatatlan munkát, amelyet végeznek. Minden olyan feladatot ide sorolhatunk, amelyet nem fizetség ellenében – egyszóval a családért vagy egy közösségért – végeznek az emberek. Ilyen a nyugdíjas nagymama, amikor az unokákra vigyáz, az idős, beteg rokon vagy szomszéd néni gondozása, és ide tartozik a házimunka vagy a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka is.
Fontos kiegészítés: a láthatatlan munkások nagyobb része nő, és ezen a tényen még az átalakulóban lévő társadalmi struktúra sem változtatott.
[note note_color=”#ffa066″]
A yorki egyetemen készült kutatás szerint a láthatatlan munka becsült értéke az uniós GDP legalább egyharmadát eléri. Ez a tevékenység jelentősen hozzájárul a gazdaság fenntartásához, a munkaerő megújulásához, erősíti a generációk közötti együttműködést és szolidaritást, valamint tehermentesíti az állami intézményrendszert is.[/note]
Bár az alábbiakból is érzékelhető, hogy a láthatatlan munka igen komoly dolog, a világnap alkalmából mi mégis megpróbáltunk a humor oldaláról közelíteni a téma felé. Elképzeltük, hogy mi fogadná a feleségeket, anyákat, nagymamákat, ha néhány hét szabadság után visszatérnének a családi fészekbe.
Előre szeretnénk elnézést kérni az általánosításért, hiszen pontosan tudjuk, hogy sok férfi minden gond nélkül boldogulna egyedül.
[note note_color=”#bcebda”]
1. Beszáradt kávémaradékkal „dekorált” bögrék, ragacsos tányérok szerteszét a lakás különböző pontjain. Tudvalevő ugyanis, hogy mosogatnivaló alatt csak a mosogatóban vagy az annak közvetlen közelében heverő tárgyakat kell érteni. A dohányzóasztalon felejtett tálca valójában nem is koszos!
2. Csökkenne a család ökológiai lábnyoma, a slusszkulcsnak ugyanis már az első napokban nyoma veszne, és szinte biztosan senki sem találná meg. A férfiak (sajnos?) még nem fejlesztették ki a röntgenlátás képességét, az energiájukat pedig nem pazarolják olyan felesleges mozdulatokra, mint mondjuk az orruk előtt heverő papírkupac felemelése, vagy a fiók tartalmának átforgatása.
3. A gyerekek edzőcuccokkal teli táskája magától mászna el a mosógépig. Amíg ugyanis nem büdös, addig használható. Ez alapszabály!
4. Ha a „szabadságolásra” télen kerülne sor, akkor szinte biztosan jegesmedvék és pingvinek költöznének a lakás egyes pontjaira mire a nő visszatér a szerelmi fészekbe. A termosztátot ugyanis – még farkasordító hidegben is – szigorúan 18 fok közelében kell tartani. A pihentető alvás titka ugyanis a kellemes hőmérséklet. Nem tudtad?
5. A tiszta ruhák jobb esetben a szárítóra dobálva, rosszabb esetben a mosógépben várnák, hogy valaki jobb sorsra érdemesnek tartsa őket. A teregetést és hajtogatást ugyanis nem végzik el a manók.
6. Az ágynemű akkor kényelmes, ha már legalább egy hetes. No comment.
7. Kétoldalú büfészendvics-undor törne ki a csemetéken, a reggeli rohanásba ugyanis nem fér bele a tízórai és/vagy uzsonna elkészítése. Helyette kapnának némi pénzmagot az életben maradáshoz.
8. Kiderülne, hogy melyik a legigénytelenebb szobanövény, mivel csak az vészelné át a több hetes ridegtartást. Se öntözés, se vízpermet, se tápszer.
[/note]
