Bende Kornélia neve sokaknak ismerős lehet, hiszen a Dúdolda zeneóvodával egyre több rendezvényen bukkan fel, ahol sok-sok kisgyermek és anyuka énekel, játszik együtt vele vidáman. A közgazdász végzettségű anyuka gyermekei születése után saját nappalijában kezdett zenélni és mostanra úgy érzi, megvalósította álmait.
– Hogy indult a Dúdolda?
– 2011-ben kezdődött a dolog: nyár volt, otthon voltam a gyerekeimmel, de minden közösségi esemény szünetelt, ezért áthívtam néhány gyerekes barátomat és elkezdtem nekik zenélni. Legközelebb ők is hoztak pár ismerőst, így három hét alatt kinőttük a nappalit (nevet). Ekkor már megvolt a Dúdolda név is, és elég gyorsan, szájhagyomány útján hírem kelt, nemsokára már a kozármislenyi művelődési házba kaptam meghívást, majd sorra érkeztek a pécsi felkérések is: gyerekműsorok, városi rendezvények, jótékonysági események és így tovább. Ma ott tartok, hogy heti 4-5 alkalommal, összesen nagyjából száz ember előtt tartok zeneovit és bár mostanra ebből élek, még mindig tiszta örömmel zenélek.
– Közgazdászból lettél gyerekzenész. Hogy fér meg a kettő együtt?
– Viszonylag keveset dolgoztam közgazdászként, inkább elmélettel foglalkoztam, kutattam, külföldön tanultam ösztöndíjjal, elkezdtem a phd-t is. Mindig is zenéltem egyébként, de csak hobbiszinten: már általános iskolában kórista voltam, édesapám is gitározott. Nemrég el kellett döntenem, hogy a zenélést folytatom vagy visszatérek a szakmámhoz. Ebben egy olvasmányélményem volt segítségemre, amiből azt tanultam, hogy ha az ember döntés előtt áll, akkor két tényezőt kell átgondolnia: örömet fog-e neki okozni és milyen hatással lesz a környezetére? Ha ezeket tekintjük, akkor nem volt kérdés, mit válasszak…
– Vannak már konkrét terveid is?
– A Dúdoldával szeretnék minél szélesebb körhöz eljutni, ami elsősorban Pécset és Baranyát jelenti, országos turnéra nem vállalkoznék, licenszet pedig nem szívesen hoznék létre, mert az elvenné a dolog varázsát. Sokan mondták már, hogy jó lenne egy CD vagy DVD, ezt én is szeretném, de még nem érzem, hogy olyan színvonalat tudnék így létrehozni, amivel elégedett lennék. Megfordult a fejemben, hogy elvégeznék egy művészetterápiás képzést is, mert ez nagyon érdekel, mióta rendszeresen járok a Dóri Házba.
– Nagyon aktív vagy társadalmilag civilben is. Hogyan jut energiád ennyi mindenre?
– Egyszerűen rengeteg energiám van, nagyon ritkán vagyok fáradt. Ápolókat is szoktak kérdezni, hogyan tudnak pozitívak maradni például beteg gyerekek mellett. Ha valaki segíteni akar, akkor muszáj erősnek maradnia. Én nagyon optimista ember vagyok, nem szomorkodni megyek oda egy-egy helyre, hanem pozitív energiát viszek magammal.
– Anyukaként sikerült megvalósítanod magad. Ehhez mire volt szükség?
– Talán egy kis szerencsére és sok támogatásra a családom részéről, de főleg kreativitásra. Amikor a gyerekek megszülettek, más vált fontossá az életemben, elkezdtem a kreatív énemet erősíteni. Azt látom egyébként, hogy nagyon sok anyuka vág bele a gyereknevelés mellett olyasmibe, amire korábban nem volt ideje és vannak, akik idővel a hobbijukból meg is tudnak élni. A kreatív ipar mostanában egyébként is szárnyra kapott, ez jól látható olyan rendezvényeken is, mint például az ASzPIK. Rengeteg olyan pécsi nőt ismerek, akik gyermekvállalás után lettek igazán sikeresek valamiben – csak hogy két nevet említsek közülük: Gellén Nóra és Steiner Lídia.
– Elgondolkodtál már rajta, miért szeretnek ennyire?
– Nem tudnám megmondani, mi a titkom (nevet), hiszen sokan csinálnak ilyesmit. Valószínűleg a személyiségem is fontos része a dolognak és az a tény is, hogy még egyszer se mentem el úgy fellépésre, hogy ne lett volna hozzá kedvem. Nagyon lelkes vagyok! Ez éltet, folyamatosan azon agyalok, mit újítsak, mit vigyek bele a foglalkozásokba, amiket minél színesebben akarok megcsinálni – népzene, komolyzene, gyerekdalok, versek egyaránt felbukkannak egy-egy Dúdoldán, amiből nincsen két egyforma. Szeretek gyerekek közt lenni és ők is szeretnek engem. Szívvel-lélekkel csinálom, rengeteg ötletem van, amiknek még a felét sem valósítottam meg…
[note note_color=”#ffaf66″]Három gyermek édesanyjaként Bende Kornélia így vall magáról honlapján: „Szakmám szerint közgazdász vagyok, ugyanakkor legnagyobb örömet az jelenti számomra, ha gyermekekkel foglalkozom, nekik zenélek, írok dalokat, verseket. A Dúdolda ZeneÓvoda foglalkozás létrehozásával egy nagy álmom vált valóra. A célom az, hogy a gyermekek megismerjék, megszeressék a zenét, a hangszereket, illetve az azokban rejlő lehetőségeket.”[/note]
