Sajtótájékoztatón mutatták be a pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei a Babarc mellett megtalált avar kori temető kiemelkedő jelentőségű leletanyagát. A rendezvényen nemcsak az Avar, hanem az Orbáni Kaganátusról is szó esett. Nem is kevés.

Avarország előre megy, nem hátra!

Csak utólag néztem meg a sajtótájékoztatón részt vevő NAGYON FONTOS SZEMÉLYEK névsorát, így meglepődtem, mennyi ember, és mennyi sajtómunkatárs kíváncsi egy régészeti témájú rendezvényre. Gondoltam, ez tényleg nagy dolog lehet, ha ennyien eljöttek a Csontváryba péntek délelőtt. Miután észrevettem, hogy Schanda Tamás, az ITM államtitkára, és L. Simon László, a Nemzeti Múzeum igazgatója, egykori államtitkár, sőt, Hoppál Péter országgyűlési képviselő is a teremben tartózkodik, összeállt a kép. Arra mondjuk nem számítottam, hogy Bertók Gábor, a pécsi múzeum igazgatójának nagyon rövid bevezetője után Schanda egy tökéletes kormánypropagandával rukkol elő. A tartalmát nem idézem, elég bekapcsolni a közmédia valamelyik csatornáját, vagy megnézni bármely kormányközeli figura Facebook-oldalát. A lényeg: soha ilyen jó még nem volt a magyaroknak, mint az elmúlt 12 évben, bezzeg a baloldal. L. Simon már inkább szakpolitikáról beszélt, a régészethez kapcsolódó háttérintézményekről, de végül az ő mondanivalója is arról szólt, hogy ezen a területen IS minden a legnagyobb rendben van. Mivel a szóban forgó régészeti lelőhelyet az M6-os folytatásának nyomvonalán találták, természetesen az állami NIF Zrt. egyik igazgatója is előbb kapott szót, mint a régészek. Úgy háromnegyed óra után jutottunk el a sajtótájékoztató meghirdetett témájáig.

Azok a boldog 600-as évek

Az avarkori temető gazdag leletanyaga és tudományos jelentősége miatt is fontos. A temetőt a „Babarc – TSz majortól délre az 57-es útig” elnevezésű lelőhelyen a Babarci Autópálya Mérnökségi Telep területén tártak fel 2021 augusztusa és 2022 januárja között – írja a kapott sajtóanyag.

A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. által közösen elvégzett régészeti kutatás háromhektáros területén előkerült Baranya megye egyik leggazdagabb temetője, amelyet a népvándorlás kor kora avar időszakában használtak.

A feltárt összesen 161 régészeti objektum közül 83 gödör, 12 cölöphely, 4 árok, 44 sír, 15 úgynevezett áldozati gödör, ezen kívül 2 áldozati jelenség és 1 emberi vagy állati hamvakat tartalmazó jelenség. A lelőhelyet a feltárt 44 sír teszi egyedivé. A népvándorlás kor (5. század első harmada – 895) kora avar időszakának (568-7. század második fele) nagyon gazdag temetőjét a talált érmek alapján a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használták.

A feltárt temető tudományos jelentőségét az adja, hogy ezáltal az avar hódítás ideje pontosan datálható, menete rekonstruálható, valamint a temetőhasználat ideje is pontosan datálható. A temető alacsony (15 százalékos) rablottsága miatt jól rekonstruálhatóak a temetkezési szokások, valamint a férfi és női viselet. A szerkezete alapján csak megkezdett temető szakrális terei rekonstruálhatóak, etnikai kapcsolatok Tiszántúlra és Kelet-Európába mutatnak – írja a sajtóanyag.

Nagyon szerencsés régészek

Tóth Zsolt, a feltárás vezetője arról beszélt, hogy ugyan nyilvántartották ezt a lelőhelyet, de másra, más korszak leleteire számítottak, így hatalmas meglepetés volt, amit találtak. A feltárás folytatható, hiszen a lelőhely túlnyúlik a beruházási területen, de még tisztázásra vár, mennyire. Kiemelte, többszörösen szerencsések voltak, például azért is, mert minimális mértékben rabolták ki későbbi korokban a temetőt.

Ennek köszönhetően sok nemesfém tárgyat találtak, amelyek tárgyi és tudományos szempontból is értékesek. Fontos körülmény, hogy nemcsak sírokat találtak, hanem a szertartásokra utaló nyomokat is. Ahogy körvonalazódott az is, hogy honnan érkeztek és kik voltak ezek az emberek. Folytatják a munkát, mondta, annál is inkább, mivel nyilvánvalóan egy település is tartozott a temetőhöz, így további szenzációk várhatók. Tóth Zsolt szerint a késő római kortól a honfoglalásig tartó korszak történetéhez is felbecsülhetetlenül fontos információkat ad a lelőhely.

A katonai elit temetkezési helye

Galina Zsolt régész kijelentette: életük lelőhelye volt az avar kori temető, ahol “aranyban gázoltak”. Úgy véli, a Top 10 avar kori lelőhelyek közé sorolható a terület.

Kontextusba helyezve a lelőhely történetét elmondta: az avarok vezető rétege Belső-Ázsiából érkezett, de útjuk során számos néptöredéket sodortak magukkal, emiatt etnikailag igen összetett népesség volt. Az Avar Kaganátus 568-tól a 9. század közepéig állt fenn, és bár a 9. század elején felbomlott, valószínűleg megérte a magyar honfoglalást. 

A régész elmondta, a sírmellékletek a régióban kissé idegen népességre utalnak. Sztyeppei módon állatokat temettek a halottak mellé, de halotti obulusokat is találtak a sírokban, ami mediterrán szokás, sőt, a keresztény szimbolika is megjelent náluk, egy kisfiú sírjában keresztet találtak.

Galina Zsolt szerint egyértelmű, hogy egy korabeli katonai elit és családtagjainak temetőjét találták meg. Hangsúlyozta, a leletek alapján a Meroving és mediterrán hatás mellett a kelet-európai hatás dominál, azaz a közösség a keleti nomád kultúrkörhöz tartozott.

Kérdés, hogyan kerültek ide, hiszen az avarok alapvetően a Tiszántúlon telepedtek meg. A régészeknek erre is van egy teóriájuk. Konstantinápoly 626-os sikertelen kazár-perzsa ostroma belső krízist okozott a kaganátusban, „felbolydult a birodalom”, ami – ahogy az lenni szokott – módszeres áttelepítést okozott, akár a Tiszántúlról, akár keletebbről is érkezhettek közösségek a Dunántúlra. Nem az „igazi” avarok, hanem hozzájuk csatlakozott sztyeppei népek. A régészek szerint nem maradtak sokáig ezen a területen: a 620-630-as években érkeztek, és a 660-670-es években távoztak. A temető ezért maradt mostanáig rejtve: nem volt folytonosság, nem emlékeztek rá a későbbi korok emberei.

Ma a sajtó munkatársainak mutatták csak be a leletek egy részét, de a későbbiekben a nagyközönség is láthatja majd a páratlan anyagot, sőt, a régészek egy könyv kiadását is tervezik a témában. 

A leletanyag számokban:

• A sírok közül 24 aknasír, 20 pedig úgynevezett padmalyos sír
• 2 ezüst ivókürt
• 1 ezüst pohár
• 1 üvegpohár és 1 üvegpalack
• 13 kerámia edény
• 11 arany solidus (érme) – további három függőként használva
• 14 sírban volt arany- és két sírban ezüst fülbevaló
• 8 vaskard (ezüst függesztő karikákkal és koptatóval)
• 8 íj (merevítő lemezei) és tegez (merevítő lemezzel)
• 5 lándzsa
• több tucat egykori bőrövet díszítő (aranyozott) ezüst veretek és szíjvégek
• 25 sírban étel (állat) melléklet
• számos használati és viseleti tárgy: csüngők, gyöngyök, karperecek, övcsatok, vaskés
• orsógomb, gyűrű, bronztükör, csontfésű
• a lovas sírokban zablák, kengyelek és nagy mennyiségű aranyozott lószerszámdísz

Képek az ásatásról: