Megkezdődött az árvízvédelmi felkészülés Tolna megyében, ahol a Duna vízgyűjtő területén bekövetkező gyors olvadás okozhat jelentősebb árhullámot.
Wéber Antal, Tolna megyei katasztrófavédelmi igazgató a megyei védelmi bizottság szerdai ülését követő szekszárdi sajtótájékoztatón elmondta, a megyében mintegy kétezer ember vethető be azonnal az árvízvédelemben. A védekezésben 224 munkatárssal nyolc, úgynevezett komplex árvízvédelmi szervezet vehet részt, amelyek bevetését a védelmi bizottság elnöke rendelheti el – tette hozzá.
Beke Zsolt, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségének vezetője közölte: a Duna vízgyűjtő területén jelenleg a szokásos, hóban tárolt vízkészlet mintegy másfélszerese, 14,3 köbkilométer víz van. A vízkészlet március végi mennyisége alapján lehet megmondani, hogy gyors olvadás esetén kell-e számítani jelentősebb árhullámra – mondta, hozzáfűzve, hogy ez a Duna fővédvonalai mentén nem okoz problémát. Valószínűsíthető, hogy az ár Bátának a nagyvízi mederben elhelyezkedő részét és Paksot érintheti – jegyezte meg.
Tájékoztatása szerint 2013. januárban a sok évi átlagot kétszeresen meghaladó mennyiségű csapadék hullott Tolnában. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint a február melegebb és csapadékosabb, a március melegebb és szárazabb lesz az átlagosnál, áprilisban pedig átlagos időjárás várható. Az átlagosnál több csapadék esetén a Sió, a Nádor-csatorna, illetve a Kapos völgyében alakulhat ki mezőgazdasági területeket veszélyeztető belvíz – tette hozzá Beke Zsolt.
A Szekszárd-Bátai-főcsatorna több mint félmilliárd forintos beruházással elkészült mederrendezésének köszönhetően a Dunán januárban levonult kisebb árhullámok idején az Őcsény, Decs és Sárpilis feletti szakaszon nem alakult ki belvíz – mondta a szakember.
