Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter az ünnepségen hangsúlyozta, hogy a beruházás – amely a mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű családok felzárkózásának segítését célzó Bizalom és munka elnevezésű országos telepprogram keretében valósult meg – jó példája egy olyan korszerűsítésnek, amelyet állami pénzen, állami szakemberek irányításával a helybéliek végeztek el.
A minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága által 2011-ben kidolgozott, valamint háttérintézménye, a Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) irányításával 410 millió forintból megvalósított, június végén zárult féléves projekt az ország nyolc térségében segített a lakosság életminőségének javításában, képzésében, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges közösségi épületek fejlesztésében – mondta a politikus.
Balog Zoltán rámutatott, hogy az egyházak, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók által is támogatott kezdeményezés eredményeként országosan 119 épület és 26 közösségi programoknak otthont adó létesítmény újult meg, a képzéseken pedig hatszázan vettek részt. Hozzáfűzte: a program folytatódik, a következő két évben is van mód a résztvevők foglalkoztatására.
A miniszter a programot sikeresnek, egy olyan új útnak, módszernek nevezte, amely példa a cigány és a nem cigány lakosság együttműködésére is.
„Meg kell mutatni, hogy tudunk együtt élni és alkotni, mert két lehetőség van a jövőben: a pusztulás és a lecsúszás, vagy a felemelkedés. Bármit is hallunk, csak együtt fog menni, mert egymásnak vagyunk ítélve” – fogalmazott.
A Vajszlóról, a közeli Piskóról, Baranyahídvégről és Lúzsokról 228 embert vontak be a projektbe, közülük 94 kisgépkezelői, épület- és település-karbantartói, háztartási és kerti munkai ismereteket szerezhetett, emellett a helybéliek részt vehettek egy egészségügyi szűrőnapon is.
A művelődési ház átadására készült sajtóanyagban egyebek között az olvasható, hogy a sellyei kistérséghez tartozó nagyközségben nagy szükség volt a Bizalom és munka programra. A Vajszló környéki, részben vagy teljesen szegregálódott falvakban élők kilencven százaléka munkanélküli, sokan háztáji tevékenységet sem folytatnak, bár a lakóházakhoz jelentős méretű megműveletlen telkek tartoznak, amelyek erre alkalmasak lehetnének.
