A Prinz Gyula-díjat a PTE TTK Földrajzi Intézete 1998 óta ítéli oda minden évben, és eddig a hazai földtudományok 39 kiemelkedő képviselője, illetve reményteljes tehetsége kapta. A Földrajzi Intézet Tanácsa 2018. januári ülésén döntött a 2017. évi díjazottak személyéről. A díjakat Páva Zsolt Pécs polgármestere adta át csütörtök délután ünnepélyes keretek között.
Prinz Gyula-díj
A díjat Prinz Gyula [1882-1973] a földrajztudományok professzora, akadémikus, dékán, rektor emlékére alapították.
A Prinz Gyula-díj célja a föld- és földrajztudomány területén végzett kiemelkedő oktatói, nevelői és tudományos kutatómunkát végző oktatók, kutatók és hallgatók tevékenységének elismerése. A díjat a PTE TTK Földrajzi Intézet oktatóinak jelölése alapján az Intézeti Tanács ítéli oda, professzori, illetve ifjúsági kategóriában. A professzori díjjal olyan kutatókat tüntetünk ki, akik tudományterületükön kiemelkedő eredményeket értek el, oktatói, nevelő munkásságukkal is hozzájárultak a hazai geográfia és földtudományok épüléséhez, és tevékenységükkel kapcsolódnak a PTE TTK Földrajzi Intézetéhez. Az ifjúsági kategória díjazottjai olyan hallgatók, akik tehetségüknél fogva reményeink szerint a jövőben meghatározzák majd a hazai és pécsi földrajztudomány fejlődését, és tudományterületükön már eddig is eredményekkel bizonyították rátermettségüket.
A PTE TTK Földrajzi Intézet Prinz Gyula-díjának kitüntetettjei a 2017. évben
A professzori fokozat díjazottja:
Dövényi Zoltán a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1973-ban szerzett történelem- földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet. Az MTA Földtudományi Kutatóintézet békéscsabai csoportjában Tóth József irányításával tudományos munkatársként kezdett kutatni. A hallei Martin Luther Egyetemen végzett tevékenységét kandidátusi fokozat megszerzésével zárta 1984-ben. 1988-tól Humboldt-ösztöndíjas volt a müncheni Ludwig-Maximillian Egyetemen. 1991-től a Földrajztudományi Kutatóintézet Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Osztályának vezetőjeként dolgozott. Dövényi Zoltán a német-magyar geográfus kapcsolatok egyik megalapozója, tanítványai, kollégái mindmáig sokat profitálnak ebből a kapcsolatrendszerből. 1991-től a Janus Pannonius Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, ahol 1995-ben habilitált. 1999-től a PTE Földrajzi Intézet egyetemi tanára, 2005-2010 között igazgatója. 2010-től Pécsi Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának vezetője, ahol működése elmúlt
másfél évtizedében közel hetvenen védték meg sikerrel tudományos értekezésüket, míg
közvetlenül hét doktorandusz munkáját segítette a fokozatszerzésig.
2003-ban akadémiai doktori fokozatot szerzett a munkanélküliség és foglalkoztatottság német-magyar területi dimenzióit taglaló disszertációjával. Több hazai és külföldi társaság tagja, a településföldrajz, a migrációföldrajz és a szociálgeográfia területén elismert publikációs tevékenysége mellett szakmai tevékenységéből kiemelendő szerkesztői és lektori munkája. Eddigi pályafutása során több mint háromszáz tanulmányt közölt, ebből kettő monográfia, 14 szerkesztett könyv, hetvennél több folyóiratcikk, amelyekre 1400-at meghaladó hivatkozást dokumentál az MTMT. 2005-től 2011-ig az MTA Földtudományi Komplex Tudományos Bizottságának, jelenleg a Társadalomföldrajzi Tudományos bizottságának elnöke.
Az ifjúsági fokozat díjazottja:
Kiss Kinga egyetemi tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem történelem szakán, azon belül
régészet szakirányon kezdte meg 2006-ban. Geoinformatikai, térképészeti irányultsága miatt 2009-ben a Természettudományi Kar Földrajz BSc szakán folytatta tanulmányait. 2014-ben geográfus mesterszakon végzett geoinformatika szakirányú képzéssel kiegészítve. Tanulmányai alatt több kitüntetésben részesült: 2013-ban a Nemzeti Kiválóság Program keretében az Eötvös Loránd Hallgatói Ösztöndíjat, majd ugyanebben az évben a Köztársasági ösztöndíjat nyerte el. 2014-ben az OTDK-n 2. helyezést ért el a Fizika – Földrajz – Matematika szekció geoinformatika tagozatában „A települések mentőkiérési adatainak meghatározása térinformatikai módszerekkel” című dolgozatával.
Doktoranduszként folyamatosan végzett oktatási tevékenységet. A földrajzi és geoinformatikai ismereteit számos kutatási területen kamatoztatta, így a tájökológiai térképezéshez és elemzéshez kapcsolódó nyílt forrású térinformatikai módszerek alkalmazásában, valamint a bagolyköpet és csapdázási adatokon alapuló kisemlős-monitorozás térinformatikai adatbázisának elkészítésében és elemzésében. 9 magyar és 3 idegen nyelvű publikációja van, jelenleg a Földrajzi és Földtudományi Intézet tanársegédeként dolgozik.
