Közeleg a nagy nap, amit mindenki tűkön ülve várt. Nemsokára ugyanis újra hódolhatunk az óraátállítás évtizedes hagyományának. De miért is állítjuk át a vekkereinket ilyenkor, és – ami még fontosabb – van-e egyáltalán értelme?
Vasárnap, március 29-én hajnali 2 órakor át kell állítanunk óráinkat 3 órára – már ha azok nem állnak át maguktól. Ezzel az apró, kötelező szertartással térünk át a nyári időszámításra, amelynek köszönhetően ugyan a hétvégénk egy órával rövidülni fog, de így legalább az ország évente egynapi átlagos villanyfogyasztását spórolja meg. De hogyan?
Rövid története
A megszokott ébren töltött idő az órák átállításával jobban egybeesik a természetes világosság idejével, ezért reggel 7 és este 10 óra között nem kell annyit világítanunk – mondta Dr. Kiss Tibor, a Pécsi Közgáz oktatója. Így pedig, ezzel a berögzült és hagyománnyá vált művelettel eddig éves szinten több mint 120 ezer gigawattóra energiát takarított meg az ország.
Energiatakarékossági okokból elsőként az USA-ban vezették be az óraátállítást 1916-ban, de a nyári időszámítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette. A módszert Magyarország is átvette az 1940-es években, de voltak olyan évek, amikor szünetelt (például 1958-tól 1979-ig).
A nyári időszámítást itthon 1980 óta alkalmazzák, de azt kevesen tudják, hogy a nyári-téli időszámítást az EU szabályaihoz igazított kormányrendelet szabályozza, miszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart, tehát minden évben más dátumra esik, de az átállítás napja mindig vasárnap.
[youtube url=”http://www.youtube.com/watch?v=Rku8xsmOvCM” width=”670″]
Az óraátállítás előnyei és hátrányai
Az óraátállítás az energiatakarékosságon túl bír azonban más előnyökkel is, hiszen jól jön például azoknak, akik az iskola vagy a munka után szabadidős programot szerveznének (ebből eredően turisztikai vonzata is van). De persze azoknak sem jön rosszul, akik szabadtéren dolgoznak. További kedvező hozadéka, hogy a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma, az esti sötétség „rövidülése” miatt pedig még a bűncselekmények száma is apadhat.
Persze, vannak olyanok is, akik szerint ezek az előnyök nem feltétlenül valósak – mondta Kiss. Sokan például úgy gondolják, hogy az egyre jobban elterjedő légkondicionálók napi nyári fogyasztása pont az energiatakarékossággal szemben fejti ki hatását. Azon túl, hogy az óraátállítást ellenzők szerint az energiamegtakarítás nem jelentős, fontos megemlíteni, hogy a hirtelen változás az emberi egészségre és közérzetre rövid távon, egy-két hétig tartó zavaró, káros hatásai is lehetnek. Ilyen egészségügyi probléma lehet például az ideiglenes alvászavar, fáradtság, levertség, depresszió, ingerültség.
De van-e értelme?
Dr. Kiss Tibor elmondta, hogy az óraátállítással lényegében gazdasági okokra, energiatakarékosságra hivatkozva állítjuk át a biológiai ritmusunkat is, aminek a már felsorolt egészségügyi problémák mellett is még rengeteg ismeretlen hatása lehet. Azokban a dolgokban pedig, amiket nem ismerünk, jobb lenne óvatosnak lennünk. Ha pedig nem tudjuk, hogy mi lehet a folyamat hosszútávú eredménye, nem is kellene átállítanunk az óráinkat.
