Relikviákból, katonák személyes tárgyaiból nyílt kiállítás az „Emlékek és tárgyak – Ami a Nagy Háborúból ránk maradt” címmel Pécsen szerdán. A legalább fél éven át megtekinthető tárlat előtt a Széchenyi téren zajlottak megemlékezések.
A Csontváry Múzeum földszintjén létrehozott, a világháború kitörésének centenáriuma alkalmából rendezett tárlat a Nagy Háború pécsi, baranyai vonatkozásait dolgozza fel az egykori honvédek emléktárgyainak, családi történeteinek felhasználásával.
A szervező Első Világháborús Emlékbizottság tavasszal fordult felhívással a helyiekhez, hogy biztosítsanak minél több személyes tárgyat, relikviát, dokumentumot, fényképet a kiállítás létrejöttéhez. Az akciót nagy érdeklődés kísérte, augusztus végéig több száz szöveges dokumentum, képes levelezőlap és egyéb, az első világháborúhoz kapcsolódó relikvia érkezett be a gyűjtést koordináló irodába.
A százéves emlékek között megtalálható többek között katonaláda, dögcédula, kozák csajka, dísztőr, szurony, öngyújtó, katonai térkép vagy éppen hadifogságban faragott kanál is. A leadott, szerdán bemutatott anyagok részben családi ereklyék, részben pedig gyűjtőktől származnak.
Mint azt Márta István, az Első Világháborús Emlékbizottság elnöke elmondta, az egyéni történetek megjelenítése a tárlat összeállításánál fontos szempont volt, hogy azáltal is igazán élővé, kézzel foghatóvá váljon a háború.
Páva Zsolt polgármester, akinek családjából szintén harcoltak a fronton, azt mondta: a száz éve kitört világégést testközelből megélők egyre kevesebben vannak, az emlékezés egyre nehézkesebb. Hozzátette ugyanakkor, hogy az olyan kiállítások, mint a most megnyílt pécsi, alkalmasak arra, hogy segítsék a történések felidézését. A polgármester kitért arra, hogy Pécs történelme szempontjából különösen emlékezetes a Nagy Háború, ugyanis a városból ezrek estek áldozatul a harcokban, s három fontos katonai egység is innen indult a szörnyűségekbe.
A tárlat tematikus szekciókban járja körül a háborút: egy templombelsőre emlékeztető teremben az itthon maradottak krónikája hallható, amelyet a Nagy Háború idején jegyeztek le az egyházmegye papjai. Ugyanebben a részlegben kapott helyet a hadi orvoslással, ápolással, illetve a vöröskeresztes tevékenységgel kapcsolatos rész is.
A következő teremben egy kocsmajelenetből indulva követhetjük a bevonulás avagy berukkolás pillanatait, aztán máris átlépünk a pécsi Hadapród Iskolába. A tárlat központi része a három pécsi sorozású ezredet követi nyomon, személyes tárgyak és fényképek alapján. A háború dicsőségéről érdemérmek, míg pusztításáról korabeli újságokból kiemelt fotók mesélnek.
A tárlat egyik legérdekesebb szekciója a hadifogság krónikája. Itt is a gyűjtött tárgyi és írásos emlékek segítenek a téma megismertetésében. Naplókon, faragott tárgyakon és fényképeken, levelezőlapokon keresztül nyerhetünk bepillantást a hadifoglyok életébe, személyes történeteibe.
A kiállítás utolsó szekciójában a megyében az 1920-as évek elején állított hősi emlékművek állnak középpontban.
Pécsen a kiállítás előtt megemlékezést is tartottak a Széchenyi téri első világháborús emléktábláknál, amelyeknél koszorút helyeztek el civil szervezetek, intézmények. Az iskolások, pécsiek részvételével tartott emlékünnepen Márta István, az Első Világháborús Emlékbizottság elnöke tartott ünnepi beszédet, majd Ódor Imre levéltár-igazgató felidézte a Nagy Háború pécsi vonatkozású történéseit. Az első világháborúban több mint 600 ezer magyar katona lelte halálát a harcmezőkön.
[box title=”A tüzérségről is lesz kiállítás” box_color=”#911c1c”]Szintén a Csontváry Múzeumban nyílik csütörtökön kiállítás, amely a XX. századi magyar tüzérséget mutatja majd be a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szervezésében. A tárlatba már szerdán bepillanthattak azok, akik ellátogattak a személyes tárgyakból összeállított kiállítás megnyitójára.[/box]
