Az atomtemető létesítése több évtizedes folyamat, így a legjobb esetben is csak 2062-ben üzemelhetik be a nagy aktivitású radioaktív hulladékok mélységi tárolóját. Pécstől nem messze vizsgálódnak.
A Utah állambeli Nagy Sóstó hasonlít arra a tóra, amely 250 millió évvel ezelőtt hullámzott a mai Boda, Bükkösd, Kővágószőlős helyén. Az akkor meglehetősen meleg éghajlaton a tó kiszáradása során jött létre az a kemény, rendkívül jó vízzáró képességű agyagkő, amely a szakemberek szerint alkalmas lehet a radioaktív szemét hosszú távú – akár százezer évig tartó – tárolására. Jelenleg azonban még semmi sem dőlt el, hiszen még egészen 2055-ig kutatják a kőzetet.
A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. bodai sajtótájékoztatóján Kereki Ferenc igazgató leszögezte: a tároló építése néhány évet ölel fel összesen, az alapos előkészítés és kutatás viszont sokkal tovább tart. Mint mondta, a jogszabályok szerint a döntést a Parlament hozza meg, majd ezt követően kerülhet sor az engedélyeztetési eljárások elindítására, így tehát a szakhatóságoknak is rá kell bólintani erre.
Igen ám, de mire ideáig eljutnak, a cégnek igazolnia kell, hogy geológiai szempontból a legjobb kőzetet találták meg, amely valóban minden tekintetben alkalmas atomtemetőnek. Nős Bálint a társaság stratégiai igazgatója közölte: annyi már biztos, hogy mindenképpen mélységi tárolókban helyezik el a nagy radioaktivitású hulladékot, amelyeket jelenleg egy Paks melletti átmeneti tárolóban őriznek. A cél az, hogy az atomerőmű élettartama alatt a 2037-ig keletkező 17 770 kazetta végső nyughelyét megtalálják.
A jelenlegi kutatási terület 32 négyzetkilométeres, ezt szűkíthetik le 2018-ban 7-8 négyzetkilométerre (a majdani tároló ezen belül mindössze egy négyzetkilométernyi részt foglal majd el). A kutatásokat 2030-tól a föld alatti laboratóriumban folytatnák, a tárolót pedig 2055-ben kezdenék el építeni. A teljes programot 2084-ben fejeznék be, ekkor vinnék le a föld alá az utolsó atomhulladékot is.
A kutatások során több fúrást is végeznek, kutatóárkot létesítenek, mesterséges szeizmikus hullámokat keltenek, hogy a kőzet repedezettségét megvizsgálják, s a vízzáró tulajdonságait is elemzik.
A mecseki területet egyébként még 1995 és 1998 között választották ki, szintén a fenti tulajdonságok – vízzárás, földtani szilárdság, keménység – részletes elemzése alapján.
