Mint azt korábban megírtuk, a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelemeinek elhelyezését, amennyiben azt igazolják a vizsgálatok, akkor Boda környékén kívánják megtenni évtizedek múlva. A kutatók évek óta gőzerővel dolgoznak, azt vizsgálják, hogyan lehet biztonságosan tárolni a területen a nagy radioaktivitású hulladékot.
Boda környékén, közel 90 négyzetkilométeres kutatási területen jelenleg is folynak az oda tervezett atomtemető lehetséges föld alatti helyszínével kapcsolatos kutatások. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. a bodai agyagkő alkalmasságát vizsgálja. A szakemberek – még a kilencvenes években – a Boda környékén található, világviszonylatban is ritka, kiváló vízzáró tulajdonságokkal rendelkező agyagképződmény, a „Bodai Agyagkő Formáció” miatt választották ki ezt a térséget, mint lehetséges helyszínt egy nagy aktivitású hulladékok befogadására alkalmas tároló létesítésére. Akkor kezdődtek a földtani kutatások annak felmérésére, hogy a terület alkalmas lehet-e a Paksi Atomerőmű elhasznált fűtőelmeinek és más, hazánkban keletkezett nagy aktivitású radioaktív hulladékoknak a végleges, biztonságos elhelyezésére.
Az ilyen kutatások világszerte igen körültekintően, több évtizedig folynak, hiszen minden kétséget kizáróan bizonyítani kell, hogy a kiválasztott terület alkalmas a tároló kialakítására. Magyarországon ehhez még jó pár évtizedre lesz szükség, de ez az idő rendelkezésre is áll, ugyanis az atomerőműben elhasznált fűtőelemeket még hosszú ideig biztonságosan tudják tárolni a szintén Pakson található Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT), amely egy folyamatosan bővíthető létesítmény.
A legújabb kutatások biztató eredményeiről Kereki Ferenc, az RHK Kft. ügyvezető igazgatója számolt be:
„Június közepén fejeződött be annak a mintegy 700 méter hosszú és 2-6 méter mély kutatóároknak a kialakítása, amelynek segítségével pontosabb információkat kaptunk a nyugat-mecseki térség általunk vizsgált részének tulajdonságairól, az elmúlt évezredekben a felszín alatt lezajlott változásokról, mozgásokról, a kőzet stabilitásáról. A 2015 őszén indított árok-kialakítási munkák szakaszosan zajlottak, a kiásott részeket a megfelelő vizsgálatok és dokumentálás után visszatemettük, így haladtunk lépésről lépésre. Jelenleg ott tartunk, hogy a 2014-ben lezajlott fúrások, az azokból nyert minták alapján elmondható, hogy az itteni kőzet igen jó vízzáró tulajdonságokkal bír. A kutatóárok pedig azt bizonyította, hogy ez a térség igen stabil, és a vizsgált szerkezet mentén az utóbbi százezer évben nem zajlottak le komolyabb felszín alatti mozgások. E két vizsgálati szempont igen fontos egy mélységi, nagy aktivitású hulladékok befogadására kiépített tároló potenciális helyszínének kiválasztásánál” – nyilatkozta az ügyvezető.
– Ahogy a korábbiakban is, úgy a legutóbbi, tavaly készített felmérés eredményei alapján is kijelenthető, hogy a Bodán és a környező településeken élők többsége ismeri és támogatja az itt zajló kutatási munkát – mondta Kovács Győző, Boda polgármestere.
A RHK Kft. tevékenységéhez – így a nyugat-mecseki kutatási programhoz is – a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja a forrást. Az idei feladatok teljes költsége – beleértve a kutatóárok kialakításának ez évi munkáit is – mintegy 400 millió forint.
A földtani kutatás a Pécsi Bányakapitányság által jóváhagyott kutatási terv alapján folyik, és minden tevékenység a megfelelő szakhatóságok (környezet- és természetvédelmi, vízügyi, erdészeti, növény- és talajvédelmi, építésügyi és örökségvédelmi, közlekedési és egészségügyi) előírásainak betartásával zajlik.
