Hogyan lesz egy kivételesen eredményes aradi-szegedi-soproni-veszprémi bányamérnökből legendás pécsi lokálpatrióta, akiről utcát neveznek el? Szinte hihetetlen élettörténet. Madas József harminckét éves korában került csak Pécsre, de helytörténeti kutatásai máig alapműnek számítanak szakmai körökben.
Az első évek
Madas József 1905-ben született Aradon, 1921-ben költözött át családjával Szegedre a trianoni döntés miatt, ami elcsatolta szülővárosát az anyaországtól. Sopronban a „Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán” szerzett mérnöki diplomát, majd Ajkán bányaigazgató lett, de dolgozott Veszprémben és Gánton is. Kemény jelleme és kiállása miatt mind a nyilasok, mind a kommunisták kikezdték – 1947-ben kérte az áthelyezését kérte.
A legjobb pécsi szakember
Harminckét évesen került csak Pécsre Madas, de szakértelmének, áldozatos munkájának köszönhetően hamar haladt felfelé a ranglétrán, pár év alatt osztályvezető lett a szénbányánál. Nyerő emberré vált, mikor az ötvenes évek elején államilag kezdték ösztökélni a mecseki bányászatot, hogy a „vas és acél” országa legyünk. A szénminőségi vizsgálatok elvégzésére, a minták osztályozására Madas tökéletes szakembernek bizonyult, akkor ezt a munkát kevesen végezték. Nagyon magas szinten dolgozott a mecseki bányászat technológiai fejlesztéseiért, erről igazán csak a szakma művelői tudnának mesélni. Mindig a vállalat érdekeit nézte, emiatt itt is gyakran keveredett összetűzésbe feletteseivel. 1966-ban vonult nyugdíjba.
A legendás helytörténész
Miután hatvanegy évesen letette a lantot, úgy vélte, ideje beleásnia magát lakóhelye történetébe, így vált belőle igazi helytörténész, aki az aknák után Pécs történelmében kezdett „bányászni”.
Mindenekelőtt a történelmi belváros kutatásának veselkedett neki. Naponta járt kutatni a helyi levéltárba és megpróbálta a török uralom végétől a 19. század végéig tartó időszak helytörténetét feldolgozni a belvárosi telkek tulajdonosi névsorának rekonstruálásával. Szinte lehetetlen vállalkozás volt. A latin nyelv helytelen használata, a térképek ellentmondásos adatai, a házszámozás sűrű változásai miatt. Mégis sikerült belőlük egy kötetet összehozni 1978-ban 44 utcával és mintegy 700 telekkel, Pécs-belváros telkei és házai – Adatgyűjtemény címmel.
Madas ezután sem állt le: újabb projekten dolgozott. A Budai Külváros történetét kezdte kutatni ugyanabban a történelmi korban, de ezúttal olyan elemeket is vizsgált, mint a Balokány, vagy a Tettye-patak, szobrok és keresztek. Ebből 1985-ben született kötet A pécsi Budai Külváros telkei, házai és utcái címmel.
A két köteten dolgozván rengeteg érdekes témával találkozott Madas, ezekből is mind tanulmány született. A teljesség igénye nélkül: írt a pécsi török temetőről, az elpusztult mecsetekről, az első gyógyszertárról a városban, a pécsi vesztőhelyről és a hóhérokról, a pálos rendházról, a Balokányról, a régi temetkezési helyekről. A Szigeti külvárosról szóló kutatásai jegyzetekben maradtak fenn.
És még egy fontos tanulmány: Madas Józsefé volt az első komoly munka, ami a pécsi utcanevekkel foglalkozott. Nélkülözhetetlen alapművet jelentett Pesti János nyelvész számára, aki egy 2013-ban kiadott hatszáz oldalas monumentális lexikonban, a Pécs utcanevei 1554-2004 között c. műben taglalja a témát. Legendás párost alkottak Petrovich Edével és számos helytörténésszel, levéltárossal, muzeológussal, könyvtárossal. A Baranya Megyei Levéltárban is nagy tiszteletnek örvendett.
A város is honorálta a tevékenységét: 1985-ben Pro Urbe díjjal jutalmazták, 1988-ban bekövetkezett halála után két évvel, 1990-ben pedig utcát neveztek el róla. A városházán 2002-ben konferenciát szerveztek az emlékére, előadásaiból egy önálló kötet is megjelent Font Márta és Vargha Dezső szerkesztésében.
Forrás:
Móró Mária Anna: Madas József, a helytörténész
Szabados György: Madas József, a bányamérnök
Pécs Lexikon
