Egy komoly és nagyon alattomos kór került fókuszba: az idült vesebetegségben (chronic kidney disease, CKD) szenvedők hazai számának pontosabb meghatározása, valamint hosszú távon a betegek egészségügyi ellátásának javítása érdekében kezdi meg közös kutatását a Pécsi Tudományegyetem az AstraZeneca gyógyszergyártó hazai leányvállalatával – közölte a PTE.
CKD: veszélyes, ismeretlen, de gyakori
Az idült vesebetegség kifejezetten alattomos, kevésbé ismert betegség, mely sokáig nem okoz észlelhető tüneteket, úgy rombolja az érintettek szervezetét, hogy azok észre sem veszik.
Az aluldiagnosztizált kórképek közé tartozik, miközben az előrehaladottság függvényében akár 14-szeresére is növelheti a szív-érrendszeri károsodás kockázatát – derül ki a PTE közleményéből.
Szinte észrevétlenül a legveszélyesebb és a leggyakoribb népbetegségek közé került.
Az érintettek száma nem csak Magyarországon, szerte a világon meredeken emelkedik. Ennek hátterében az életmódot és az egészségi állapotot befolyásoló civilizációs jelenségek állnak: elöregedő társadalmak, egyre több a magas vérnyomással, cukorbetegséggel élő – utóbbi pedig az összes CKD-s eset több mint 50 százalékáért felelős.
Ráadásul a vesebetegségben szenvedők kezelése és gondozása a legdrágább egészségügyi szolgáltatások közé tartozik.
Hány embert érint?
Hazánkban eddig nem készült pontos felmérés a CKD-ban szenvedők számáról, ezért a PTE és az AstraZeneca együttműködésének kiemelt célja, hogy pontosítsák a jelenleg 1,5 millió főre becsült betegszámot a közlemény szerint.
A PTE és az AstraZeneca szakemberei a projekt során a meglévő adatok segítségével azt hasonlítja össze, hányan voltak az elmúlt években olyan betegek, akikről a laboratóriumi vizsgálatok igazolták, hogy idült vesebetegségben szenvednek, és hányan olyanok, akiket a valós orvosi dokumentációban rögzítettek mint idült vesebeteg.
Ha jelentős eltérés található a két eredmény között, jelzi: nagyobb figyelmet kell fordítani a betegségre, hiszen akár jóval többen is lehetnek, mint eddig becsülték az orvosok – írja a pécsi egyetem.
Ezt az úgynevezett adatbázis-elemzéses módszert a későbbiekben hasonló betegségek vizsgálatára is használják majd.
Az együttműködés további célja, hogy kialakítsák a helyi kezelési protokollt, tudományos konferenciákon, oktatásokon ismertessék, milyen betegséggel állunk szemben.
Az együttműködési megállapodást prof. dr. Miseta Attila, a PTE rektora és Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-európai klaszter igazgatója írta alá november 3-án, Pécsett.
