A pécsiek az ASzPIK és a Csinos Presszó kapcsán ismerhetik a nevét, de a Kortárs Ellátó Egyesület kulturális szervezőjeként is tevékenykedik. Két kisgyermek édesanyja és folyamatosan valamilyen új projekten töri a fejét. M. Balogh Edinával, Pécs egyik Abszolút Nő jelöltjével beszélgettünk.
– Mi az eredeti szakmád?
– Humán szervezőként végeztem, majd protokoll és rendezvényszervező kiegészítő diplomát szereztem. Mindig is aktív voltam közösségileg, fontosnak tartom a társadalmi szerepvállalást is. A középiskolában tagja voltam a diákönkormányzatnak és különféle ifjúsági programokat szerveztem, ifjúsági referens is voltam, majd ez a közösségi aktivitás tovább folytatódott az egyetemen, ahol benne voltam a hallgatói önkormányzatban, egyetemi rendezvényeket szerveztem. Az egyetem mellett pedig párhuzamosan a Hard Rák Café programszervezője voltam, illetve később dolgoztam a Lépcsőház Étterem marketingeseként is.
– Az ASzPIK szervezése és a Csinos Presszó mellett milyen projekteket viszel még?
– A Kortárs Ellátó Szociális Szövetkezetet, amelynek az Ormánságban van a telephelye a szülőfalumban, Kémesen. Pár hónapon belül egy Ormánsági Száraztészta Manufaktúrát szeretnénk itt elindítani, továbbá lehetőségem van belefolyni idén a Fishing On Orfű civil és kísérőprogramjainak szervezésébe is.
– Vannak további terveid is?
– Hamarosan részt veszek egy projektben Steiner Lídiával és Oláh Enikővel, amiben ők termékfejlesztők lesznek, én pedig a marketinget intézem. Most éppen üzlethelyiséget keresünk, ahol az ő termékeiket árulhatjuk, nagyon örülnék, ha létrejönne egy dizájnerbolt Pécsett.
– Két gyermek anyukája vagy, mindemellett rengeteg dologgal foglalkozol. Hogyan tudod összeegyeztetni a sok munkát és a családi életet és egyáltalán mikor pihensz?
– Óriási tanulási folyamat az egész, néha nehezen, néha könnyen bírom. Alapvetően szerencsés vagyok, mert elég komoly segítő környezet van mellettem és mögöttem: a szüleim, a párom, a család, a barátaim. Nehezen bírok megülni a fenekemen, a gyerekekkel is csak fél évig bírtam nyugton maradni otthon, aztán mindig elkezdtem olyasmit keresni, amit mellettük is tudok csinálni. Tulajdonképpen az ASzPIK is így született meg.
– Elég népszerűek a kezdeményezéseitek a pécsiek közt. Mi lehet szerinted a sikeretek titka?
– Talán attól működnek a dolgaink, hogy merünk másokra támaszkodni és másokkal együttműködni, nem akarunk minden babért egyedül learatni. Ettől az egyén érdeme nem csökken, sőt, komolyabb értékeket lehet teremteni közösségben. Sok ötlet és együttműködés, együtt gondolkodás segíti a munkámat, munkánkat, amiért hálás vagyok. Sokat dolgozunk együtt különféle egyesületekkel, mert úgy gondoljuk, hogy rajtunk is múlik, milyen városban élünk.
– Ha már itt tartunk: elég nagy rálátásod van a pécsi történésekre. Milyennek látod a várost?
– Pécs egy termékeny és kulturálisan sokszínű város, tele ötlettel és tudással, amelyek itt kavarognak, viszont néha nem találkoznak, ezért fontosnak tartjuk a kulturális menedzser szerepkör betöltését is. Alapvetően szerencsések vagyunk, a város nyitott a civil szerveződésekre, szívesen működnek együtt velünk és más szervezetekkel is. A rendszer kicsit bonyolult, talán ezen akadnak fenn a dolgok.
