Újabb novelláskötet jelent meg a több háborús övezetet is megjárt sebész, Szabó Kázmér tollából. Az Életek kiállítása címet viselő munka bemutatóját kedden tartották Pécsen.
A Pro Pannonia Kiadó gondozásában napvilágot látott kötet Szabó Kázmér második könyve. Első alkotásához, a Megszépüléshez hasonlóan a most megjelent gyűjteményben is hosszabb-rövidebb terjedelmű novellák találhatóak, amelyek egy egységgé összefűződve érik el teljességüket.
Szabó Kázmér – ahogy az a könyv vezéridézetéből is kiderül – „az élet gerincét szeretné alapul megvonni” munkájában, „azt kutatva, milyen úton-módon, milyen jellem és gondolkodásmód segítségével tudnánk életünk hajóját legjobban átvezetni az élet tengerén”.
Mint azt a bemutató előtt Szabó Kázmér az MTI-nek elmondta, második kötetében jóval kevesebb személyes élményét vetette papírra, sokkal inkább általános morális kérdések foglalkoztatták az írás során, így munkáját tömören összefoglalva inkább morális regénynek tekinti.
A szerző elárulta, hogy a lét legfontosabb kérdéseit feszegeti a könyvben, így szó esik benne a szerelemről, a demokráciáról, a szenvedésről. Történeteinek gyökereit egyrészt saját tapasztalataiból, világlátásából merítette, másrészt Platón, valamint Kant filozófiájára támaszkodott az íráskor.Hozzátette, elsősorban a gondolkodó, a legsúlyosabb, legmélyebb morális kérdések iránt érdeklődő olvasókat kívánja megszólítani.
Az 1960-as születésű szerző, aki Pécsen szerzett orvosi diplomát, csaknem kilenc évig Baranyában dolgozott sebészként, majd a kilencvenes évek közepétől kezdve bejárta Afrikát, Ázsiát és a karibi szigetvilágot. Dolgozott Tanzániában, Kenyában, a Nemzetközi Vöröskereszt kiküldöttjeként a polgárháború és a darfúri népirtás évei alatt Szudánban, a tálibok uralma alatt álló Afganisztánban, a mészárlások színterén Kelet-Timoron, és segített munkájával a cunami sújtotta Szumátra szigetén is. Legutóbb Afganisztánban és Pakisztánban teljesített missziót a Nemzetközi Vöröskereszt kiküldötteként.