Kolosi Tamás, a Tárki elnöke szerint nem szabad az oktatást kizárólag munkaerő-piaci igényeknek alávetni. Álláspontja szerint az adatok nem azt mutatják, amit egyes politikai, gazdasági körök álláspontja kifejez, hogy a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg igazából tanulni, túlképzés van a legtöbb területen.
Kolosi Tamás A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU-s összehasonlításban címmel Budapesten megrendezett konferencia csütörtöki nyitónapján előadásában kijelentette: az oktatási rendszert, a képzést nem szabad kizárólag napi aktuális munkaerő-piaci igényeknek alávetni, mert az iskoláztatás műveltséget, képzettséget szélesebb értelemben próbál nyújtani.
A modern korban az élethosszig tartó tanulás eszméje sokkal inkább arra szolgál, hogy a képzési rendszer képességeket alakítson, amellyel az emberek aztán az életük során változni és változtatni tudjanak, mintsem hogy a munkaerőpiac pillanatnyi igényeit elégítse ki – fejtette ki a Tárki Társadalomkutató Intézet Zrt. elnöke.
Kolosi Tamás elmondta, sokan vannak olyanok értelmiségi körökben, az adminisztrációban, gazdasági vezetők között, akiknek a véleménye szerint a jelenlegi magyar iskolarendszerben nem éri meg igazából tanulni. Szerintük a jelenlegi oktatási rendszer nem követi a munkaerőpiac igényeit, túlképzés van a legtöbb területen – fűzte hozzá.
Magyarázata szerint ennek megfelelően gazdasági érdekképviseletek, a „kormányzat bizonyos körei” törekszenek megvalósítani, és jogszabályok útján meg is valósították azt, hogy a felsőoktatásban szűkítették bizonyos képzéseket, amelyeket nem tartanak munkaerő-piaci szempontból értékelhetőnek, így például a társadalomtudományi, bölcsészeti, művészeti képzéseket.
Növelni akarják a szakmunkásképzésben résztvevők arányát, „teljesen ellentétesen a világban az elmúlt harminc-negyven évben kibontakozott oktatási forradalom tendenciájával” – mondta Kolosi Tamás.
Hozzátette: a szakképzés rendszerét egyre inkább kivonnák az általános képzési és iskolarendszerből, és egyre határozottabban a munkaerőpiac igényeinek megfelelően próbálják alárendelni.
A korábbi kutatások szerint a képzésnek nagyon nagy szerepe van a státusmegszerzési folyamatokban, a felsőfokú képzés mind a munkaerőpiacon, mind a keresetek vonatkozásában nagyon komoly előnyt jelent – mondta Kolosi Tamás.
Véleményük szerint a munkaerőpiac valódi igényeit nem az mutatja, hogy az egyes vállalkozói csoportok, politikusok miként képzelik el azt, hanem az: mennyire lehet álláshoz jutni és mennyi pénzt lehet keresni különböző végzettségekkel – mondta.
Kolosi Tamás közölte: Magyarországon azt látni, hogy minél magasabb az iskolai végzettség, annál kisebb a munkanélküliség. Tehát azt a hivatkozást, hogy „fölösleges egyfajta túlképzés” a munkanélküliség adatai nem igazolják vissza – tette hozzá.
Közölte azt is, hogy a keresetek összefüggése az iskolai végzettséggel európai összehasonlításban is viszonylag magas korrelációt mutat, tehát minél magasabb végzettségről van szó, annál magasabb kereseteket lehet tapasztalni. Ezek az adatok véleménye szerint egyértelműen azt igazolják, hogy a munkaerőpiac valós igényei nem azt az álláspontot mutatják, amit nagyon sokszor a sajtóban, a politikai életben vagy a vállakózói szövetségeknél tapasztalnak.
Oblath Gábor, az Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa előadásában arról beszélt: a magyar kormány azzal javíthatna az ország sérülékeny gazdasági helyzetén, hogy nagyobb makrogazdasági stabilitásra és nagyobb fokú kiszámíthatóságra törekszik, valamint igyekszik vállalkozás- és befektetésbarát intézményi és gazdálkodási környezet létrehozni, mert ez idővel hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
A Friedrich Ebert Alapítvány és a Tárki által rendezett kétnapos konferencia alapját azok a tanulmányok képezik, amelyek jövő év első elején nyomtatott formában megjelennek a Tárki Társadalmi Riport 2012 című kötetében.
