Az MSZP azt kéri az európai bankfelügyelettől, vizsgálja meg, hogy a magyarországi bankok hitelezési gyakorlata mennyiben egyezik az Európában megszokottal, illetve mennyiben tér el attól. Az ellenzéki párt eseti bizottság létrehozását kezdeményezi a devizahiteleseket érintő ügyek figyelemmel kísérésére.
Mesterházy Attila pártelnök szerdán, miután vezetésével az MSZP képviselői a devizahitelesek érdekvédelmi szervezeteivel tárgyaltak, újságíróknak elmondta: a bankfelügyelet állásfoglalása kiindulópontot adhat a szükséges jogszabály-módosításokhoz.
Kitért arra is, hogy még szerdán benyújtják a parlamentnek azt a kilencpontos javaslatcsomagot, amelyet az MSZP a devizahitelesek megsegítésére dolgozott ki. Ebben szerepel a nemzeti eszközkezelő mielőbbi beindítása, a magáncsőd intézmények megalkotása és az, tegyék lehetővé, hogy a munkaadók önként átvállalják dolgozóik hiteltörlesztésének a 180 forintos frankárfolyam feletti részét úgy, hogy azt költségként elszámolják.
Az MSZP elnöke elmondta, hogy a hitelkárosultak képviselői több olyan problémáról is tájékoztatták, amelyeket fölvet majd a szocialisták és a bankszövetség következő hetekben esedékes tárgyalásán.
Mesterházy Attila kérdésre válaszolva bírálta az árfolyamgátra vonatkozó szabályozást is, megjegyezve: a 180 forinton rögzített frankárfolyam, illetve az a tény, hogy három év elteltével is legfeljebb 15 százalékkal emelkedhet a törlesztőrészlet, rendkívüli módon meghosszabbíthatja a futamidőt, így a hitelt sok esetben még az adósok gyermekeinek is törleszteniük kell.
Simon Gábor, a fogyasztóvédelmi bizottság szocialista elnöke azt közölte: összehívja a testület rendkívüli ülését, és kezdeményezi, hogy hozzanak létre paritásos eseti bizottságot, amely a devizahiteleseket érintő ügyeket kíséri figyelemmel.
Kedden egyébként Matolcsy György is állásfoglalást kért Andrea Enriatól, az Európai Bankfelügyelet vezetőjétől a magyar pénzügyi rendszerben a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyzet miatt. A nemzetgazdasági miniszter egyebek mellett a következő kérdésekben kérte a bankfelügyelet állásfoglalását: milyen kockázatot jelenthet a hitelfelvevők szempontjából az a körülmény, hogy Magyarországon az összes lakossági hitelfelvétel döntő részét deviza – leginkább svájci frank – alapú lakáshitelként váltották ki; illetve mennyiben járult hozzá az elégtelen uniós és hazai szabályozás a jelenlegi helyzet kialakulásához?
