Közgyűlést hozott a Mikulás a pécsieknek, mégpedig az idei utolsót, összesen 40 napirendi ponttal. Az előterjesztések között sok a kifejezetten technikai jellegű, nem mintha ez valaha meggátolta volna a képviselőket a vitákban. A legfontosabb, legérdekesebb eseményeket újfent szövegesen, élőben közvetítjük.
Az idei utolsó közgyűlést Péterffy Attila polgármester nyitotta meg, az első felszólalás pedig Lovász István jegyzőé volt, aki elbúcsúztatta a 42 év után nyugdíjba vonuló Dr. Modrovits Sándor aljegyzőt. Ezután betoppant a közgyűlési terembe a Mikulás – bizony, a Mikulás – aki a képviselőknek hozott némi szaloncukrot. Úgy tűnik, hogy idén mindenki jól végezte a dolgát, mert virgácsot senki nem kapott.
A közjáték után a pártok vezetői is megköszönték az aljegyző több évtizedes munkáját, majd Modrovits Sándor búcsúzott egy rövid – és láthatóan elérzékenyült – beszéddel.
Ezt követően Bognár Szilvia (független) bejelentette, hogy Topán László és Hencsei Zsolt független képviselőkkel közösen megalakították a Tiszta Kezek elnevezésű új frakciót.
Mindezek után zárt ülés következett.
A zárt ülés után megkezdődött az első napirendi pont tárgyalása. Ez a napirendi pont – a város költségvetésének módosítása – volt talán a legfontosabb is.
Röviden:
- a városvezetés egy 400 millió forintos működésbiztonsági keretet hoz létre az önkormányzat által vállalt feladatok elvárt szinten történő megvalósítása érdekében,
- jóváhagyják azt a 33 milliós állami támogatást, amelyet a Hullámfürdő működtetésére kapott a PSN Zrt.,
- valamint elengedik a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. számára korábban nyújtott 80 milliós kölcsön visszafizetését.
- A költségvetés 74 milliárdos főösszegre változik így (egészen pontosan: a 49.635.763.442 forintos bevételi és kiadási főösszeg 24.442.068.960 forinttal emelkedik, és 74.077.832.402 forintra változik).
A borítékolható vitát Csizmadia Péter (Fidesz, frakcióvezető) kezdte, aki tulajdonképpen elismételte a hétfői sajtótájékoztatóján elmondottakat. Tehát: ahhoz, hogy a város le tudja zárni az évet, hozzájárultak az állami támogatások is (11 milliárd helyett idén 14 milliárd). Felidézte, hogy a városvezetés korábban az iparűzésiadó-kiesés miatt kompenzációs igényt nyújtott be az állam felé, amelyet a kormány teljesített, így az 1,7 milliárdos összeg a város rendelkezésére áll (860 millió érkezett idén nyáron, 860 millió ősszel). Felhozta a „baloldali holdudvart” is, amelyre szerinte a városvezetés feleslegesen költ.
Ruzsa Csaba válaszában elmondta, hogy Pécs pluszban fogja zárni az évet. Az állami iparűzésiadó-kompenzáció valóban megérkezett – mondta – csak épp 500 millióval kevesebb, mint amennyire a város jogos igényt nyújtott be. Ennek ellenére pluszban zárni az évet, fontos pozitívum – mondta. A Fidesz alatt alakult ki hiány – folytatta – ezért nem érti, hogy miért kell a pluszos költségvetéssel záró új városvezetést azért kritizálni, mert sokat költenek. Kővári János (ÖPE-KDNP) erre azt reagálta, hogy a város költségvetésének tervezése „céltalan és követhetetlen”, majd elkezdte sorolni, hogy mire kellene szerinte költenie az önkormányzatnak (zöldügyek, lakásügyek, civilügyek, stb.).
Csaba István (Pécs Jövője-MSZP) Kővárinak és a Fidesznek: ők korábban majdnem csődbe vitték a várost. Miközben – folytatta – rendszeresen a Tüke Busz működését kritizálják, nem ejtenek szót a lapunk által is végigkövetett Volvo-perről. Az elvont iparűzési adó kompenzációja miatt pedig – mint fogalmazott – nehogy már „örömódát kelljen zengeni”. Ezután jött Barkóczi Csaba (Fidesz), aki elmondta, hogy azért vannak Pécsen jelenleg is felügyelő kincstárnokok, mert a városvezetés EIB-hitelfelvétele adósította el a várost. Ruzsa Csaba: Barkóczi „tényszerűen hazudik”. Schmuck Roland (Pécs Jövője-MSZP) hozzátette: az EIB uniós bank, nincs köze a Magyar Államkincstárhoz, a magyar állam kincstárnokai az előző városvezetés mintegy 10 milliárdos hitelfelvétele miatt vannak itt. A hitel visszafizetéséből még 5 milliárd visszavan – mondta – ami jelentősen csökkenti a város beruházási lehetőségeit (ezeknek a lehetőségeknek a bővítésében van szerepe az EIB-hitelnek). Barkóczi újra előhozta ezután a „baloldali ügyvédi köröket”, a városvezetés által megrendelt tanulmányokat és a városi cégek vezetőinek fizetését, majd megjegyezte, hogy az EIB-hitelt a pécsiek sokáig fogják „nyögni”. Péterffy Attila erre reagálva arra buzdította a pécsieket, hogy tekerjék vissza a közgyűlés közvetítését és ítéljék meg maguk, hogy Barkóczi Csaba igazat mond-e vagy sem.
Kővári János ezután arra kérte a városvezetést, hogy mondják el, miben léptek előre az előző városvezetéshez képest, de erre Csizmadia Péter válaszolt, és felhozta, hogy az előző városvezetés többek között hány óvodát és bölcsődét újított fel, miközben a jelenlegi „alkalmatlan” városvezetés bezárt egy óvodát és „szétverték a működő önkormányzati rendszert”. Péterffy Attila szerint a városvezetés feltehetően valamit nagyon jól csinál, ha a Fidesz és az ÖPE-KDNP képviselői ennyire magyarázkodva és vagdalkozva politizálnak a közgyűlésen. Ruzsa Csaba: azt elfelejtik hozzátenni a fideszes-öpés képviselők, hogy az előző városvezetés mindent uniós forrásból újított fel. Berényi Zoltán (ÖPE-KDNP) is megérkezett: szerinte a Mikulásnak virgácsot kellett volna hoznia a városvezetésnek, és szerinte 2024-ben már nem fognak hatalmat kapni. Elmondta, hogy a 74 milliárdos költségvetésből 500 ezer forint sem jut Hirdre. Ruzsa Csaba ezután lezárta a hosszasra nyúlt vitát azzal, hogy megköszönte mindenkinek, aki részt vett abban, hogy a város nem hiánnyal zárta az évet.
A költségvetés módosítását elfogadták.
Szünet.
A „Rendeletalkotás építési tilalom elrendeléséről a Középmakár dűlőben” című, magáért beszélő technikai napirendi pont kapcsán Kővári János elmondta, hogy a gyenge teherbírású, nem társasházak és nagy átmenő forgalom kiszolgálására épült pécsi dűlőutak problémája nem csak a Középmakár dűlőben áll fent, ezért ezeknek az utaknak a kezelését átfogóan kellene kezelni (az előterjesztést elfogadták).
A napelemek felszereléséről és annak módjáról szóló „Rendeletalkotás a településterv, településképi arculati kézikönyv és településképi rendelet helyi partnerségi egyeztetéséről” előterjesztés tárgyalása során kisebb vita alakult ki arról, hogy az önkormányzat milyen módon kommunikálja többek között a napirendi pontban szereplő új egyezetető rendszer és felület (E-TÉR) bevezetését és az azokhoz kapcsolódó tényezőket. Kővári János szerint egy lakossági fórum ehhez kevés, ha már a város úgy is sokat költ „saját maguk fényezésére”, akkor például a városi médiafelületeken is érdemes kommunikálni a napirendi pont tartalmát azok számára, akik érintettek a változásban. Csizmadia Péter szerint akár több körben is lehetne lakossági fórumokat tartani annak a szűkebb körnek, akiket érint a rendeletalkotás tartalma. Péterffy Attila az erre vonatkozó módosító javaslatát befogadta. Berényi Zoltán annyit tudott hozzátenni, hogy a városvezetés nem jól és drágán kommunikál (az előterjesztést elfogadták).
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a kockázatok mérlegelése, valamint a korábbi nehézségeket okozó feltételek megvitatása után úgy döntött a városvezetés, hogy mégsem lép ki a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulásból. Mint ismert, a kilépést az indokolta volna, hogy idén júniusban megjelent egy törvénymódosítás, amely jelentős kockázatot rejtett: ha a 42 tagönkormányzatból csak egy is elmulasztja a kötelező adatszolgáltatást, akkor az a gesztor önkormányzat Pécsnek és adófizetőinek okozhat akár százmillió forintos nagyságrendű kárt. Ezt nem vállalta a városvezetés. Egy utólagos konzultáción viszont kiderült, hogy nem valós a jogszabály jelentette kockázat, de a városvezetés a lapunknak is megküldött közleményében leszögezi: változatlanul úgy vélik, hogy a mai magyar társadalmi és politikai viszonyok között így kellett eljárniuk. A kiválásról szóló döntés meghozatala óta eltelt hónapok során a pécsi önkormányzat megtárgyalta a társulás vezetésével és tagjaival a korábban nehézségeket okozó feltételeket. Ezeket tisztázták, és ahol – mint írják – a pécsiek érdeke azt diktálta, ott változtattak a részvétel kritériumain.
A kiválás visszavonásáról szóló napirendi pont vitáját Csizmadia Péter kezdte: szerinte a városvezetés mindezzel csak magyarázkodik, és azzal, hogy „nem tudnak jogszabályt értelmezni”, ráijesztettek a társulás többi tagjára. Megdicsérte a városvezetést, amiért felülvizsgálták a helyzetet, és hogy így „visszakanyarodnak a normalitás medrébe”. Péterffy Attila válaszában elmondta, hogy Pécs „gondos gazda” a társulásban, akinek kötelezettsége a felmerült kockázatok mérlegelése és kötelezettsége lépni is, ha a körülmények úgy adják. A kilépést megelőlegező parlamenti törvénymódosításról Csizmadia nem beszélt, azaz arról, hogy a kormány nem konzultált ezügyben a várossal – mondta. A Pénzügyminisztérium is kockázatosnak ítélte meg a helyzetet – tette hozzá. Arról van szó, hogy a lehetséges kockázatokat nem becsülték úgy alá, ahogy a fideszes képviselők most teszik. Csizmadia szerint a városvezetés egyszerűen megijedt, és most nem ismerik el hibájukat. Péterffy Attila: nem történt hiba, tévedés. Bognár Szilvia azzal színesítette a vitát, hogy „na ugye”. Ruzsa Csaba elmondta, hogy a törvénymódosítás jövőre még változhat, így fennáll a veszélye annak, hogy a kilépéshez vezető helyzet visszaáll. Pfeffer József, a társulás elnöke is felszólalt: elmondta, hogy a kilépés döntése kellemetlen volt, de örömmel veszi, hogy Pécsi visszavonta azt. Mint mondta, a városvezetés félelme megalapozatlan volt. Péterffy Attila hozzátette: Pécs számára igenis volt kockázat, de „nem ugyanabban a hajóban eveznek”.
Az előterjesztést elfogadták.
Eddig 9 napirendi pontot tárgyaltak meg, az ebédszünet után folytatódik az ülés.
Az ebédszünet után interpellációkkal folytatódott a közgyűlés. Csizmadia Péter interpellációjában azt kérdezte a polgármestertől, hogy mi az álláspontja arról, hogy a városházi-önkormányzati sajtó pártok nevében ad ki közleményeket. Péterffy Attila elmondta: a sajtóosztály a pécsieket szolgálja, nem propagandát folytat, ami érthetően zavarja a fideszes képviselőket. Csizmadia nem fogadta el a választ, szerinte a probléma valós és a pártállamiságot idézi. A közgyűlés elfogadta a választ.
Kővári János interpellációja: a pécsi advent „újra politikai provokációk” tere lett, állítja azokra az adventi kiadványokra utalva, amelyek pécsi templomokat ábrázolnak keresztek és vallási szimbólumok nélkül. Péterffy Attila: az advent megszervezését az önkormányzat és az egyházmegye közösen végezte, nincs alapja a vádnak, a jobboldal csak belemagyaráz és belelát dolgokat a stilizált épületeket ábrázoló kiadványokba. Kővári szerint ez a „békétlenség szítása” és szeretné, ha javítanák a képeket. A közgyűlés elfogadta a polgármester válaszát.
Berényi Zoltán egy halom interpellációval készült. Az érdekesebbekről: a vasasi bányászotthon teremhasználatáról szóló kérdése fékezett habzású sárdobálásba fulladt (azt hangoztatta, hogy a polgármester még a vasasi óvodát sem találta meg, és hozzáfűzte, hogy reméli nem sokáig vezetik tovább a várost), majd egy kis kiabálás lett abból a kérdéséből, hogy miért hívják fel az ő telefonszámát momentumos képviselőket keresve, aztán jött a szokásos kérdéskör Török Ottó sportbiztos munkájára vonatkozóan. Péterffy Attila az utóbbi kérdésekre: hetente találkozik a sportbiztossal, akinek köszönhetően egyébként többek között a pécsi akvapark tervpályázata is jól halad, ahogy a fedett jégcsarnok ügye is. A polgármester hozzátette: Török Ottó többet tett a város sportfejlesztéseiért, mint a PSN Zrt. korábbi vezetője, Vári Attila két ciklus alatt. Berényi erre: Péterffy csúsztat és nem is lesz már akkor polgármester, amikor elkészül az akvapark. Az öpés képviselő a Gazdaságfejlesztési Főosztály eredményeire is rákérdezett, Péterffy Attila erre elmondta, hogy a főosztályt azért hozták létre, hogy az előző városvezetés okozta csőd után újra befektetőket hozzanak Pécsre. Mint mondta, több mint 120 megkeresés érkezett hozzájuk, külön kiemelte a japán Seirent, az EY irodanyitását, IT-cégeket, a német RS Factoryt, a bővülő Harmant. Kitért továbbá többek között arra is, hogy 2021 augusztusában minden idők legjobb eredményét produkálta a pécsi turizmus. A főosztály tehát „okosan és ügyesen” végzi a dolgát – mondta. Berényi nem fogadta el a választ, a polgármester válaszait ugyanakkor elfogadták.
A kérdések jöttek ezután. Barkóczi Csaba többek között azt kérdezte, hogy mikor fogja megszavaztatni a pécsieket arról, hogy a PVH vezetői között kiosztott prémiumokat vagy inkább tűzifát szeretnének a rászorulóknak. A válasz: a cégvezetői prémiumokkal az előző városvezetés alatt ügyeskedtek a cégvezetők, több feljelentést is tettek ezért. A „baloldali holdudvar ügyvédi köreinek” béréről és eredményeiről is kérdezett, Péterffy a válaszban felsorolta az eredményeket, amelyekről korábban közleményt is kiadtak. Volt „dollárbaloldalos” kérdése és „brüsszeli szankciós” kérdései is, de a polgármester többnyire rövidre zárta azokat azzal, hogy azok nem érintenek pécsi közügyeket, ezért a véleményét megtartja magának.
Kamarás Péter (ÖPE-KDNP) kérdésére elmondta, hogy tűzijátékra közel 3 millió forintról kaptak ajánlatot. Ha a pécsiek tűzijátékot szeretnének, azt a ZSÖK fogja finanszírozni. A tűzifa program fut, a szociális tűzifára 10 és fél milliós az idei keretösszegük, ez 400 köbméter fát jelent 250 családnak. Ha a pécsiek nem akarnak tűzijátékot, akkor az arra fordítandó 3 millióból is tűzifát szereznek be – mondta a polgármester.
Egy kis szünet után újra folytatódott az immár nagyjából 6-7 órája zajló ülés, Csizmadia Péter pedig meg is ragadta az alkalmat, hogy átadjon a Fidesz és az ÖPE-KDNP nevében amolyan karácsonyi ajándékként átadjon egy könyvet a polgármesternek. Az nem derült ki, hogy milyen könyvről van szó, szóval erről ennyit.
Az „A fedezet biztosítása a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás műszaki, technikai hátterének működtetéséről szóló 226/2022.(X.18.) számú közgyűlési határozat módosítása” című napirendi pont ismertetésekor Nyőgéri Lajos elmondta, hogy a feladatellátás megszervezése, szakmai tartalmának újragondolása még függőben van, ezért a műszaki tartalom követelményének újbóli áttekintése időt igényel. Annak érdekében, hogy 2023. január 1-től a szolgáltatás zökkenőmentesen tudjon folytatódni a program a beszerzési eljárást az alábbiak szerint szükséges lefolytatni:
- a szolgáltatás időtartama 2023.01.01-től 2023.05.31-ig tart.
- a beszerzés mennyisége 350 darabról 500 darab készülékre vonatkozzon.
Mint mondta, ebben az esetben vizsgálni lehetne annak a lehetőségét, hogy egy magasabb színvonalú, modernebb műszaki tartalommal nyújtott szolgáltatás mennyivel növelné a fenntartó költségeit. A biztosított fedezet összegét 15 és fél millió forintról 9 millió 250 ezer forintra csökkentenék, tekintettel arra, hogy a fedezet az egy évre és 350 készülékre szóló szerződés helyett, öt hónapra és 500 készülékre szóló szerződéshez szükséges. Csizmadia Péter üdvözölte a döntést, és elmondta, hogy ezt a szolgáltatást meg kell őrizni.
Az előterjesztést vita nélkül elfogadták.
Megjegyzendő, hogy a 40 napirendi pontos listát nagyon elkezdték pörgetni, vita nélkül fogadtak el megannyi előterjesztést. A napirendi pontok itt találhatók.
A 29. napirendi pont (eredetileg 30. volt), „A BIOKOM Nonprofit Kft.vel kötött közfeladat-ellátási szerződés módosítása” – szült egy kis vitát, de azon ritka pillanatok egyikét regisztrálhattuk, amikor a kezdeti nézetkülönbség ellenére a képviselőtestület konszenzusra jutott, és végül egyhangúlag el is fogadták az előterjesztést.
Közeledve a közgyűlés végéhez a „Pályázat kiírása a Zsolnay Negyedben lévő ingatlanrész bérbeadására” címet viselő napirendi pont kapcsán Csizmadi Péter (Fidesz) azt kérdezte meg, hogy mi történik akkor, ha nem a jelenlegi bérlő nyer a pályázaton. Ruzsa Csaba válaszában leszögezte, hogy pályázatról lévén szó nem tudják kikötni, hogy ki pályázhat, ugyanakkor Csizmadiához hasonlóan bízik benne, hogy a mostani bérlő maradhat majd.
Bár a 37. napirendi pont kapcsán nem volt vita a képviselők között, de Kővári János (ÖPE-KDNP) és Berényi Zoltán is jelezte, szeretné, ha a Balokány-ligetért Egyesület (a Balokányban található parkot és az előterjesztés elfogadása esetén jövő februártól a Pepita közösségi házat is működtető civil szervezet) komoly támogatást kapna a jövőben az önkormányzattól. Zag Gábor alpolgármester és Horváth Tamás a terület önkormányzati képviselője is igyekezett megnyugtatni a felszólalókat, hogy a kapcsolat az egyesülettel kiváló, és akárcsak az elmúlt években, ezt követően is szorosan együtt fog működni az önkormányzat a Balokány kapcsán a civilekkel.
A maratoni hosszúságú, idei utolsó rendes közgyűlés a „Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2022. évi tevékenységéről” címet viselő előterjesztés vitájával zárult, este 6 óra után pár perccel. Itt az önkormányzat ellenzéki képviselői még egyszer kifejtették a rendre előkerülő álláspontjukat az önkormányzati cégek átvilágításáról (fölöslegesnek tartják), az átvilágítást végző ügyvédi csapat munkájáról (pénzkidobásnak gondolják). Ruzsa Csaba alpolgármester erre válaszul kifejtette, hogy többszázmillió forint értékben tártak már fel bűncselekményre utaló eseteket eddig a korábbi városvezetés idejéből, ami ha bírósági ítéletig jut, többszörösét fogja visszahozni a városnak, mint amennyit ezen ügyek feltárására költöttek.
A közgyűlés végén Péterffy Attila elmondta, hogy legközelebb január 24-én lesz rendes közgyűlés, azonban még nem kívánt kellemes ünnepeket képviselő társainak, ugyanis azt is bejelentette, hogy még idén, december 14-re egy rendkívüli közgyűlést terveznek összehívni.
Ezzel mai közgyűlési tudósításunk a végére ért. Köszönjük a figyelmet legkitartóbb olvasóinknak, és jó pihenést kívánunk.
