A köznevelés tartalmi megújításának fókuszában a gyermek áll – hangoztatta a területért felelős miniszteri biztos kedden Pécsett.
Csépe Valéria az Oktatási Hivatal (OH) Tavaszi pedagógiai napok című rendezvénysorozatának pécsi eseményeit megnyitó konferencia plenáris napján kifejtette: a 21. század eleje óta a társadalom és a munka világa által elvárt, megkövetelt készségek megváltoztak, amihez dinamikusan alkalmazkodni képes oktatási tartalmat, módszereket és szabályozást kell megalkotni.
– Meg kell tanítanunk a gyermekeinket dinamikusan, konstruktívan, kritikusan gondolkodni”, akár élethosszig – mondta a miniszteri biztos. A megfelelő eredményt – az átalakuló világhoz való alkalmazkodóképességet, a tanulni tudást – a gyermek, a pedagógus és a szülő „hozza” – fűzte hozzá. Kifejtette, a korábban alaptantárgyakból és azok értékelésből álló oktatási rendszer a 21. században a többi között életviteli készségekkel (life-skills), digitális kompetenciákkal – megfogalmazása szerint – digitális írástudással egészül ki.
– Kis és nagy lépésekben készülünk fel a köznevelés tartalmi megújítására, s ezek fókusza a gyermek” – jelentette ki a professzor. Annak céljának nevezte, hogy a pedagógusok megfelelő gondozással a legtöbbet hozzák ki a gyermekekben élő – személyenként eltérő – képességtartományból.
Csépe Valéria a problémák között említette az óvoda és az iskola közötti rugalmas átmenet, illetve a komplex fejlesztések hiányát. Utóbbira az olvasási és szövegértési képességeket hozta fel példának. A miniszteri biztos finn, angol, szingapúri és észt példák nyomán azt hangoztatta: e nemzetek alaptanterveiből a magyar viszonyokra azon részeket lehet alkalmazni, amelyek ezekben közösek, korszerűek és „illeszkednek a hagyományainkhoz”. Ezek alapelvei, hogy mire és hogyan készítsen fel az iskola, és egységes rendszerként kezeli a köznevelést az óvodától a felsőoktatás végéig – fűzte hozzá.
A korszerű alaptanterv jellemzői között említette a stabil tudást, a rugalmas ismeretalkalmazást, a generalizálható készségeket, a természet- és társadalomtudományok egyensúlyát, a nyelvtudást, a gondolkodás magasabb szintjeinek beépítését és a többkomponensű tanulást. Az olvasás gyermekekkel való megszerettetésének fontossága mellett szólt az „elképesztő motivációs és érzelmi bázissal” bíró számítógép alapú tanulásról is. Erről megjegyezte, a komoly számítógépes játékoknak, applikációknak pedagógiai céljuk van, lényegük pedig az ismeretszerzés, a kapcsolati tapasztalati tanulás, az összefüggések feltárása és a dinamikus gondolkodás. A köznevelés tartalmi megújításához szükség lesz pedagógiai megújulásra is – összegzett a miniszteri biztos, aki távlati célként egy web alapú e-tanterv megalkotását említette.
A Baranya Megyei Önkormányzat Papnövelde utcai dísztermében rendezett keddi konferencián – mások mellett – Brassói Sándor, az OH köznevelésügyi elnökhelyettese a köznevelési rendszer új feladatairól és együttműködési lehetőségeiről, Urbán Ferenc Ábel, a hivatal főosztályvezetője a lemorzsolódás által veszélyeztetett tanulók korai jelző- és pedagógiai támogatórendszeréről beszélt.
