Az izlandi igazságügyi miniszter bírálta az Európai Uniót, mert a csatlakozási tárgyalásokon jogi változtatásokat követel, holott előfordulhat, hogy országa népszavazáson utasítja el az uniós tagságot. Ogmundur Jonasson szerint az EU bürokráciája „kafkai” állapotokat teremt, amikor bonyolult törvénymódosításokat követel még a tárgyalások alatt, amelyeket a miniszter szerint ráérnének a népszavazás után keresztülvinni, legalábbis, ha a csatlakozás többséget kap.
Jonasson a brüsszeli uniós portálnak, az euobserver.com-nak nyilatkozva elmondta: „Brüsszelnek meg kell értenie, hogy országunk súlyos gazdasági válságban van, amikor ezek a módosítások nyilvánvalóan hatalmas bürokratikus munkát jelentenek, amelyek rengeteg pénzbe és energiába kerülnek”. „Ez tehát mind pocsékba menne, ha végül nem olyan megállapodást hozunk tető alá, amely elfogadható Izland számára és ezért az emberek elutasítanák” – mondta a miniszter. Jonasson azt szeretné, ha a tárgyalások ugyanazzal a feltétellel zajlanának, mint a kilencvenes évek elején Norvégiával. A norvégok a végén referendumon utasították el a csatlakozást.
Csakhogy azóta az EU – a 10 kelet- és közép-európai állammal folytatott tárgyalásokból okulva – csak akkor tekinti befejezettnek a csatlakozási tárgyalásokat, ha a szükséges jogi változtatásokat már a gyakorlatba is átültették. Jonasson viszont rugalmatlansággal vádolja az EU-t, mert nem veszi figyelembe, hogy országa a kilencvenes évek óta tagja az Európai Gazdasági Térségnek, vagyis joganyaga nagyon nagy része megfelel az unió elvárásainak. Ha Brüsszel rugalmasabb lenne, a tárgyalásokat akár két hónap alatt le lehetne zárni – véli a miniszter.
Angela Filota, az Európai Bizottság bővítési szóvivője szerint azonban a 2006-ban hozott döntések a tárgyalások menetéről nem képezhetik változtatás tárgyát, és különben is, azokkal már maga Izland is egyetértett.