2021-re újra kinyithatna a pécsi uránbánya, a napokban ugyanis újra kezdeményezte az uránbánya nyitásához szükséges engedélyek kiadását a Magyar Urán Zrt. A beadvány pontjait Kővári János, az ÖPE elnöke pénteken kifogásolta.
Miután közel négy éve felfüggesztette a mecseki uránérc kutatásait a Wildhorse Energy Hungary Kft., a kormány kiemelt jelentőségű céggé nyilvánította a Magyar Urán Zrt.-t. Az ÖPE értesülése szerint a cég a napokban ismét kezdeményezte a bánya újranyitásának engedélyét.
– A kezdeményezést az ÖPE teljes mértékben elutasítja, hiszen többek között Pécs ivóvízbázisát fenyegetné az uránbánya. Ahogy a beadványban is olvasható, az uránbánya 10 százalékkal csökkentené a tettyei ivóvízbázis vízhozamát – mondta el Kővári János a pénteki sajtótájékoztatón.
Kővári János elmondta, a Tettye északi részén található kút stratégiai szempontból is fontos, hiszen ez gravitációs alapon szolgáltatja a vizet még áramszünet esetén is, de szerinte ez a bánya újranyitásakor veszélybe kerülne, ahogyan a tortyogói és a pellérdi ivóvízbázis is. Az utóbbiak azért, mert a kitermelt hulladékot ott helyeznék el, mely révén akár sugárzó anyag is kerülhetne a pécsiek ivóvízébe.
– A beadvány szerint ráadásul természetvédelmi területen létesülne légakna és az ércdúsító létesítmény, melyet pedig a természetvédelmi törvény tilt – mondta a párt elnöke.
– A környezetvédelmi aspektuson túl a beadványból látszik az is, hogy az uránbánya csupán ötszáz embernek adna munkát, melyből négyszáz vájár lenne, a vájárképzés pedig Pécsen már köztudottan megszűnt, így vajmi kevés pécsi juthatna munkához – tette hozzá Kővári.
A Wildhorse egyébként állítólag készített még 2013-ban egy tanulmányt az uránbányászatról. A cég korábbi nyilatkozata szerint közvetlenül 700 új, hosszú távú munkahely jöhetne létre, nem számolva a járulékos munkahelyek számával, amelyek a kiszolgáló üzemekben lehetnek.
A képen egy szénbányász.