A Zeneszüret Fesztivál, egyben a Mesterbérlet évadnyitó koncertje volt a péntek esti Verista operagála, melyen a Magyar Állami Operaház művészei léptek fel a Kodály Központban. A szeptember 6–9-ig tartó nyolcadik Zeneszüret Fesztivál számos izgalmas programot kínál a hétvégén.
A különleges hangversenyen a 19. és 20. század fordulóján alkotó nagy olasz zeneszerzők híres operáiból csendültek fel részletek Létay Kiss Gabriella (szoprán), László Boldizsár (tenor) és Kelemen Zoltán (bariton) tolmácsolásában a Zeneszüret Fesztivál nyitóhangversenyén.
Olasz verista szerzők – Boito, Catalani, Giordano, Leoncavallo, Mascagni, Ponchielli – művei varázsolták el a klasszikus zene pécsi rajongóit, akik egy remekül összeállított, színes műsort hallgathattak meg a Kodály Központ hangversenytermében, a Magyar Állami Operaház zenekarának, napjaink híres operaénekeseinek előadásában.
A közönséget és a művészeket Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Szamosi Szabolcs, a Filharmónia Magyarország Nkft. ügyvezetője köszöntötte. A polgármester köszöntőjében elmondta, Pécs a kultúra városaként nagy hagyományokkal rendelkezik a művészet ápolása terén, hiszen 1811-ben alapították meg Pécsett az első szimfonikus zenekart Lickl György vezetésével. Páva Zsolt továbbá megemlítette, hogy hozzá is nagyon közel áll az opera műfaja, ezért nagy várakozással tekintett a koncert elé. Szamosi Szabolcs – aki maga is közreműködött orgonistaként az esten – azt emelte ki, hogy a Zeneszüret Fesztivál szlogenje: „közel hozzuk a zenét” remekül egyesült az operagálában, mivel egy ilyen hangverseny azokat is megszólítja, akik kevésbé járatosok a klasszikus zene világában.
Az est során sok szép, fülbemászó dallamban gyönyörködhetett a közönség. A koncertet Leoncavallo vándorkomédiásokról szóló Bajazzók című művének prológja nyitotta, mely elmeséli a nézőknek, miről szól az opera: szerelemről, kínról, hús-vér emberekről. Ez volt az üzenete és témája tulajdonképpen az egész koncertnek.
Ezután Mascagni Parasztbecsületéből hangzottak fel részleteket. Érdekesség, hogy Leoncavallót és Mascagnit „egyműves” komponistának tartják, mégis az operairodalom néhány legszebb művét írták meg, gondoljunk csak a Bajazzók Madárdalára vagy a Parasztbecsület Intermezzójára, melyet karácsonykor is sokszor hallhatunk. Az est egyik legszebb pillanata volt, mikor éteri hangon felcsendült ez a mű, illetve mikor László Boldizsár a Búcsú az anyától című szívbe markoló dallamú áriát énekelte nagy átéléssel.
A 19–20. század fordulójának egyik kevésbé ismert zeneszerzője, Boito Mefistofele című operájából is szólaltak meg áriák, melyek a Faust-történetet dolgozzák fel. Nagyon izgalmas a mű, kiemelve Margit áriáját, mely a vonósok örvényszerű áramlásával indult, majd dallamos és drámai részek váltakoztak benne. Nem véletlen a kontraszt, hiszen azt ábrázolja, ahogy a gyermekét meggyilkoló anya – még talán hitetlenkedve – ráébred szörnyű tettére – amit Létay Kiss Gabriella előadásában átérezhetett a közönség. Mefistofele áriája hasonlóan nagy sikert aratott, Kelemen Zoltánt is vastapssal jutalmazták a sötét karakter megformálásáért.
Az est egyik legkedvesebb zeneműve az Órák tánca volt, mely egy balett Ponchielli Gioconda című operájából, ahol a Hajnal, a Nappal, az Este és az Éjszaka órái táncolnak, a bájos hangzást a hárfa és a xilofon tette egyedivé – a zenekar, Kocsár Balázs vezényletével itt is gyönyörűen muzsikált.
És végül Giordano Andrea Chénier című operájából hallhattunk részleteket. A híres és szeretett La mamma morta című ária – mely Maria Callas előadásában ismert főként – meghatározó része volt az estnek, a főhősnő anyjának haláláról, és a szerelem örökérvényűségéről szól.
A koncert végére a koronát kétségkívül az Andréa Chénier záróduettje tette fel, melynek nagyívű dallamai és tartalma mélyen megérintette a közönséget, az énekesek pedig teljes átéléssel „odaadták a szívüket” nekik.
[su_box title=”Verizmus” style=”soft” box_color=”#f9979d” radius=”2″]Az irodalomban, képzőművészetben és a zenében megnyilatkozó verizmus a 19–20. század fordulójának évtizedeiben határozta meg a művészeti gondolkodást, a valósághű ábrázolás jegyében. Ennek keretében a művek központi témája a szegény, hétköznapi emberek, parasztok sorsa – élet és halál, menny és pokol. Az olasz verista zeneszerzők (Leoncavallo, Mascagni, Boito, Catalini, Ponchielli, Giordano) művei nagy hatású darabok voltak a maguk idejében, azonban a kor legmeghatározóbb és legnépszerűbb operaszerzője Puccini lett, akinek műveit világszerte játsszák újra és újra az operaházak. [/su_box]
A Zeneszüret Fesztivál teljes programjáról ITT írtunk.
Kiemelt képünk illusztráció.
