2024-ben a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok Szövetsége immár 21. alkalommal tette közzé Az Év Tájháza felhívását – derült ki a Tájházak és Szabadtéri Múzeumok sajtóközleményéből.
A szakmai elismerést 2004 óta olyan tájházaknak adják, amelyek példaértékű tevékenységével hozzájárulnak a magyarországi és Kárpát-medencei népi építészeti értékek és a hozzájuk kapcsolódó hagyományok megőrzéséhez, széles körű megismertetéséhez, újra megéléséhez. A 2024-es év díjazottja az Orfűi Malmok lett.
A Baranya vármegyei településen a Vízfő-forrás közelében a középkor óta működött vízimalom, amelyet a 19. századtól a Nicsinger-család működtetett. Ma is látható formájában már a 20. század elejére jellemző „modern” malomtechnológiát ismerhetjük meg itt. A malom melletti, szintén hagyományos építészeti értéket képviselő lakóház az egykori molnárlakás, istállóspajta, szabadkéményes nyári konyha, kocsiszín egészíti ki az épületegyüttest.
A malmot 1945 után államosították, tulajdonosait német származásuk miatt kitelepítették. Volt tsz-raktár, darát őröltek benne. Múzeumi hasznosítására a pécsi Janus Pannonius Múzeum bevonásával már az 1960-as években született terv, amelynek kidolgozója dr. Füzes Endre volt. A regionális szabadtéri múzeumi elképzelés akkor csak részben valósulhatott meg.
Az in situ megőrzött és 1970-ben helyreállított malom mellett Mekényesről egy olajpréssel kiegészített szárazmalmot telepítettek át 1974-ben. A malomszerkezetek helyreállítási munkájában a Pécsi Malomipari Vállalat és munkatársa, Füzes Antal vállalt úttörő szerepet, aki fiával, Füzes Péterrel az 1990-es évek elejére működőképessé tette a malmot. A család munkáját napjainkban Füzes Péter lányai, Füzes Kata és Füzes Petra folytatják széles körben kiteljesítve és megújítva a malomipari
hagyatékot.
Az Orfűi Malmok fenntartója a Malomkő Alapítvány, de a települési önkormányzat is támogatja munkájukat. Önkéntesekkel együtt a nyári főszezonban 15-25 munkatárs fogadja a látogatókat, akiknek a száma 8000 fő évente.
(24.hu)