Immáron 97 esztendeje annak, hogy 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásával a magyar területek kétharmada, és a magyar állampolgárok egyharmada került jelenlegi határainkon túlra. A tragikus eseményre a Nemzeti Összetartozás Napjának alkalmából Pécs-Vasason is megemlékeztek június 3-án.
A trianoni békeszerződés eseményeire emlékeztek Pécs-Vasason június 3-án, a Nemzeti Összetartozás Napjának alkalmából. A vasasi templom kertjében tartott hagyományos, 13. ünnepélyes trianoni megemlékezésen Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította az elcsatolt magyar területeken élők iránti szolidaritás emléknapjává.
Kiemelte, hogy levert szabadságharcaink mellett a trianoni veszteség a magyarok legfájdalmasabb történelmi emléke. Mindennek ellenére – folytatta – tévednek azok, akik szerint június 4-én a múlt felett keseregni kell.
– Trianon vérveszteségére emlékezve ünnepelni érkezünk saját közösségeinkbe, hitet tenni a bennünket megtartó, erőt adó nemzeti összetartozás mellett. Az is okot adhat az ünneplésre, hogy az elmúlt esztendőkben megtanultunk erőforrásként tekinteni az egységes magyar nemzetre, melybe a határainkon túl élő magyarok is beletartoznak – mondta az államtitkár.
Hangsúlyozta, hogy a történelmi és kulturális összetartozás érzése nem torpan meg az egykor önkényesen meghúzott politikai és földrajzi határoknál. Egy ilyen erős közösséghez tartozni pedig mindennél nagyobb megtartó erővel bír – emelte ki Hoppál Péter.
– Az összetartozás motivációt ad a büszke és bátor folytatáshoz, melyre szükség is van egy olyan korban, amikor az évszázados európai és magyar kultúra biztonságát elvehetik tőlünk. Ezért értékként kell tekinteni magyarságunkra, és meg kell védenünk azt, közösen. Jogunk van ehhez, és senki nem fogja megtenni ezt helyettünk – mondta.
A római katolikus, református, unitárius, evangélikus és görög katolikus lelkészek ökumenikus megemlékezését követően mondott beszédet az eseményre a csíksomlyói búcsúról érkezett Albert Tibor, az erdélyi Tusnádfürdő polgármestere. Elmondta, hogy ezen a napon minden magyar úgymond helyzetelemzést tart, hiszen rendkívül szétdarabolt nemzetté váltunk.
– Ez a szétszabdaltság minden magyarban fájdalmasan tudatosítja az eggyé tartozást. A világ kevés nemzetének kellett a Trianonhoz hasonló tapasztalatot feldolgoznia. Összetartozásunk öröksége arra kötelez minket, hogy jól éljünk azzal, hogy közös értékeket hozzunk létre, együtt, a nagyvilág számára – fogalmazott Tusnádfürdő polgármestere.
Kiemelte, hogy a határon túli magyaroknak szüksége van az anyaország, azaz Magyarország politikai támogatására, ehhez kapcsolódva megköszönte a magyar kormánynak, hogy 2010 júniusában elfogadta azt a törvényt, mely állampolgárságot biztosít az elcsatolt területeken élő és a világban szétszóródott magyaroknak. Hangsúlyozta: ezért a székelyek kiállnak az anyaország és kormánya mellett.
A vasasi általános iskolások ezt követő műsora, és a Berze Nagy János Népdalkar népdalcsokra után Albert Tibor és Hoppál Péter elültették a Nemzeti Összetartozás Fáját, majd a megemlékezésen résztvevő pártok, szervezetek, intézmények és polgárok koszorúit elhelyezték a vasasi Trianon-emlékműnél.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.
A június 3-i megemlékezést a Vasasi Szent Borbála Egyesület, vitéz lovag Kálmáncsi Gyula és a Vasasi Általános Iskola szervezte. Közreműködött a Vasasi Bányász Fúvószenekar.
