Az ügynökkérdésről tárgyal mai ülésén a Fidesz-KDNP-frakciószövetség. Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök korábban azt mondta, az ügynökmúlt feltárásának módszeréről komoly vita zajlik a kormánypárti képviselőcsoportban.
Az ügynökakták kérdése februárban került ismét napirendre a parlamentben, amikor az Országgyűlés többsége elutasította az állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről szóló LMP-s törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Az indítvány – mint azt előterjesztője, Schiffer András korábban elmondta – teljes egészében megismerhetővé tette volna az 1989 előtt készült állambiztonsági aktákat.
A tárgysorozatba vételre a kormánypárti képviselők többsége nemmel szavazott, tizenkilenc fideszes és öt kereszténydemokrata politikus – köztük Balog Zoltán államtitkár, Bencsik János, Gulyás Gergely és Hoffmann Rózsa államtitkár – ugyanakkor igennel voksolt, 28 kormánypárti képviselő – mások mellett Halász János államtitkár és Wittner Mária – pedig tartózkodott.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője – aki az LMP-s javaslat tárgysorozatba vételéről szóló szavazáson nem nyomott gombot – később úgy foglalt állást: szerinte nyilvánosságra kell hozni az ügynökaktákat, jelezte azonban, hogy ezzel az álláspontjával kisebbségben van a kormánypárti képviselőcsoportban. „Én abba a csoportba tartozom – kisebbségben vagyok a Fidesz-frakcióban -, aki azt mondja, hogy minden adatot nyilvánosságra kell hozni, még akkor is, ha ez egyébként személyiségi jogokat sért” – mondta a frakcióvezető, hozzátéve, hogy egy másik csoport szerint az információk az államé, míg vannak, akik szerint az érintettet illeti meg az adat, vagyis a rá vonatkozó, törvénytelenül gyűjtött információkat vehesse magához, vihesse haza, mert az csak rá tartozik.
Március 5-én a Fidesz-frakció közleményben tudatta, hogy március 19-i ülésükön vitatják meg az ügynökmúlt feltárásának kérdését.
Ugyanezen a napon a jobbikos Mirkóczki Ádám azonnali kérdéssel fordult Orbán Viktorhoz a parlamentben, azt kifogásolva, hogy Magyarország az utolsó posztkommunista ország, ahol a mai napig nem lehet tudni, kik kikről mit jelentettek, és mit tettek az állambiztonsági szolgálat megbízásából.
Válaszában a miniszterelnök kifejtette: a megoldás mikéntjéről komoly vita zajlik a kormánypárti frakcióban, és „amíg a vitát nem zárjuk le, addig nem is tudunk előállni olyan megoldási javaslattal, amely megfelelne azoknak a szempontoknak, amelyeket ön felvetetett”. A Romániában elfogadott lusztrációs törvényről szólva a kormányfő azt mondta: tanulmányozzák, szerintük is időszerű megvitatni, hogy van-e haszna a Romániában alkalmazott módszereknek Magyarországon. (A román képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. E jogszabály esetében ügydöntő jogkörrel rendelkező képviselőház 167 támogató szavazattal és négy tartózkodással fogadta el a törvényt.)
Másnap Schiffer András nyilvános vitára hívta az állambiztonsági akták nyilvánossága ügyében a Fidesz frakcióvezetőjét, amire a kormánypárti képviselőcsoport úgy reagált: az LMP hiteltelen, szakmaiatlan és farizeus az állambiztonsági akták ügyében, mivel az egyeztetéseket elutasítja, és helyette vitákat provokál. „Mindaddig, amíg Schiffer András saját pártjának álláspontját sem ismeri, mindaddig, amíg maga sincs tisztában törvénytervezetének részleteivel, és mindaddig, amíg nem tudhatjuk, hogy ki készítette a javaslatot, nincs értelme vitatkozni” – írták.
Kövér László házelnök értelmiségi belügynek nevezte az ügynöktörvény vitáját a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában pénteken. Mint mondta, nem hiszi, hogy van még olyan titok, amiről a fátyol eddig nem lebbent fel. „Én az egészet egy gumicsontnak, egy számomra, engem mérhetetlenül bosszantó álvitának, pótcselekvésnek tartom” – jelentette ki a házelnök.
Arra a kérdésre, hogy 22 év miért nem volt elég, hogy ebben a témában egy kiérlelt javaslat elkészüljön, úgy válaszolt: „szerintem majdnem minden kérdésre benne rejlik a mai jogi szabályozásban a válasz. (…) Lehet azon finomítani, hogy ki hogyan, milyen mélységig ismerje meg mint áldozat, mint megfigyelt a rá vonatkozó iratokat, azoknak a személyét, akik őt megfigyelték (…), zsarolták”.
„Egyetértek abban, hogy az elkövetők, az ügynökök, az SZT-tisztek, az egész gépezetet mozgatók tekintetében minden információt nyilvánosságra lehessen hozni (…), a másik oldalon pedig minden körülmények között a megfigyeltek, az áldozatok személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben kell tartani” – fogalmazott a házelnök.
Lázár János a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban az LMP javaslatával kapcsolatban azt mondta: az LMP politikai haszonszerzésből terjesztette be az indítványát. Mint mondta, elutasítják, hogy az LMP mindent, így a nemzetbiztonsági kockázatot jelentő és a katonai dokumentumokat is közzétegye. „Azt meg egyenesen pofátlannak tartjuk, hogy a Kádár-rendszer egyik vezető diplomatájának, egy kommunista kollaboránsnak a leszármazottja terjeszti be az LMP javaslatát” – fogalmazott frakcióvezető.
Amikor az újságíró visszakérdezett, hogy Schiffer Andrásra gondol-e, Lázár János azt mondta: „úgy gondolom, hogy a Kádár-rendszerben csak az lehetett Skandináviában vagy az ENSZ-ben nagykövet, aki együttműködött Kádár Jánossal. Schiffer Pál, András nagyapja is rendszerműködtető volt”.
Schiffer András szombaton – egy más témában tartott sajtótájékoztatón – újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben nem volt olyan parlamenti képviselő, aki egy másik képviselővel származási alapon vitatkozott volna. Mint fogalmazott, „Lázár János lesüllyedt a csatorna mélyére”.
