Az emberi méltóságról, a békében, nyugalomban történő távozásról szólt a szombat délelőtt az Északi Várfalsétányon, ahol az idei első Méltóság Mezeje programot rendezték meg a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány vezetésével.
Kis túlzással élve nárciszba borult az Északi Várfalsétány a Méltóság Mezejének alkalmából. Ez a virág a daganatos betegek és ápolóik szimbóluma, amelynek hagymáit ősszel ültetik el, tavasszal pedig gyönyörködnek szépségében. A rendezvényt közel száz országban szervezik meg évente kétszer, a helyi programért felelős Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány pedig 2008 őszén csatlakozott ehhez a nemes eseménysorhoz. A daganatos betegek segítését és támogatását felvállaló szervezet tevékenységének fókuszában az emberi méltóság megőrzése áll, az alapítvány a gyógyíthatatlan, életükről már lemondott emberek fájdalmainak csillapítását, komfortérzetük javítását, lelki gondozását tartja szem előtt.
Az eseményen Csizi Péter országgyűlési képviselő – aki egyben a Méltóság Mezeje fővédnöke – elmondta, hogy a rendezvény egyik fő célja, hogy együtt, ünnepélyes keretek között tudjunk megemlékezni azokról, akik halálos betegségük, ágyhoz kötöttségük miatt nem tudnak velünk lenni ezen a napon. Kifejtette, hogy a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány az ő magányosságuk ellen küzd, és nyújt a haldoklóknak boldogságot az utolsó percekben is. Erre a nemes munkára pedig nem lehet eléggé felhívni a pécsiek figyelmét.
Lénárd László professzor, a Magyar Vöröskereszt Baranya Megyei Szervezetének elnöke rövid beszédében kiemelte, hogy a magány a rákos gyerekek esetében hatványozottan van jelen, a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány pedig az ő utolsó napjaik megkönnyítésében jár élen. Ehhez azonban – folytatta – nem elég csupán az alapítvány munkatársainak végtelen empátiája, a szakértelmükre is hatalmas szükség van. Hozzáértésüknek és szakmai elhivatottságuknak köszönhetően válhatnak a beteg gyerekek végső emlékei is örömtelivé.
Lukács Miklós, a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány titkára mindehhez hozzátette, hogy ahhoz, hogy megértsük a betegeik nehéz sorsát és a megfelelő ellátásuk fontosságát, szemléletváltásra van szükség hazánkban, majd hangsúlyozta, hogy a halálos betegek békében, nyugalomban történő távozásában, és az ezért dolgozók munkájának megkönnyítésében nagy szerepet játszik a szülők, a hozzátartozók, és a barátok segítsége is.
