Genetikai „mintázatunk” determinálja, hogy karcsúak vagy túlsúlyosak leszünk-e, meghatározva, hogy örököljük-e a testsúlyt befolyásoló emésztőrendszeri baktériumokat – erre a következtetésre jutottak brit és amerikai tudósok.
A King’s College London és a Cornell Egyetem kutatói eredményeiket a Cell élettudományi folyóirat legújabb számában tették közzé.
Az utóbbi időben egyre inkább az érdeklődés homlokterébe kerül az az elképzelhetetlen mennyiségű mikroorganizmus, amely az emberi bőr felszínén és testüregeiben él. Az úgynevezett mikrobiom ugyanis dinamikus kölcsönhatásban van a gazdaszervezettel, összetételét a táplálkozásunk, anyagcserénk, immunrendszerünk működése befolyásolja, „viszonzásképpen” a mikrobiom által kiválasztott anyagcseretermékek a véráramba kerülve hatással vannak az emberi szervezet metabolizmusára.
A vizsgálat keretében a kutatók 416 (171 egypetéjű és 245 kétpetéjű) ikerpártól származó 1000 fekáliamintát elemeztek. Így fedezték fel, hogy egy eddig kevéssé tanulmányozott mikroorganizmus, a Christensenellaceae minuta gyakrabban fordul elő a karcsú személyeknél, mint a túlsúlyosaknál. Egérkísérletek során pedig a baktériummal beoltott állatoknak alacsonyabb volt a testsúlya, mint a kontrollcsoport egyedeinek – olvasható a ScienceDaily hírportálon és a Cornell Egyetem honlapján.
Az ikervizsgálatok arra is fényt derítettek, hogy a Christensenellace baktériumcsalád öröklődik. Az emésztőrendszer mikroorganizmus-összetétele ugyanis sokkal nagyobb hasonlóságot mutatott az egypetéjű ikrek esetében, akiknek 100 százalékos a genetikai azonossága, mint a kétpetéjűeknél, kiknél az öröklött tulajdonságok egybeesése nem nagyobb, mint a „közönséges” testvérpároknál.
„Első ízben sikerült közvetlen bizonyítékot találni arra, hogy az emésztőrendszer baktériumaira befolyással vannak a gének” – hangsúlyozta Ruth Ley, a Cornell Egyetem docense, a tanulmány vezető szerzője.
Tim Spector, a King’s College ikerkutatási és genetikai epidemiológiai intézetének a vezetője a vizsgálatok kapcsán a mikrobiomkutatások fontosságát emelte ki, ezeknek köszönhetően a jövőben például hatékonyabban lehet majd kezelni az elhízást és a túlsúllyal összefüggő betegségeket.
Julia Goodrich, a cikk első szerzője a további kutatási terveket vázolva rámutatott, hogy meg kell találni, mely gének befolyásolják az adott mikroorganizmusokat.
