Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint a munka és a tanulás feltételeinek javítása áll a magyar romastratégiai dokumentum középpontjában.
Az államtitkár abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy vasárnap tartják a romák világnapját.
Balog Zoltán emlékeztetett, hogy tavalyi soros EU-elnöksége idején Magyarország tette európai üggyé a romák kérdését, „ezt ma Brüsszelben és mindenütt elismerik, még ott is, ahol bennünket egyébként mostanában nem nagyon dicsérnek”.
Mint mondta, Magyarország tavaly december elején nyújtotta be az Európai Bizottsághoz a kidolgozott stratégiáját, és mostanra minden tagállam elkészült a saját programjával. Ezeket a bizottság jelenleg vizsgálja, értékeli – közölte.
Hangsúlyozta, Magyarország elkezdte stratégiájának végrehajtását, így „két év után azért már nemcsak tervezésre meg papírokra tudunk visszatekinteni, hanem konkrét programokra és eredményekre is”.
Az államtitkár kiemelte, a dokumentum nem kizárólag a romáknak teremt lehetőségeket, hanem felzárkózási stratégiáról van szó, amelyen belül külön oda kell figyelni arra, hogy a romákat megfelelő arányban vonják be a programokba. Különösen Kelet-Közép-Európában „a mélyszegénység nem kizárólag cigányprobléma” – tette hozzá.
Balog Zoltán beszámolt arról is, hogy más országok stratégiái nagy hangsúlyt helyeztek a telepek felszámolására is, ezzel kapcsolatban azonban Magyarország kedvezőtlennek tartja a tapasztalatokat. „Nem telepeket kell eldózerolni elsősorban, hanem az embereket kell alkalmassá tenni arra, hogy ha új, jobb életkörülmények, lakhatási körülmények közé kerülnek, akkor azt az életmódot, életszínvonalat fenn is tudják tartani” – fogalmazott. Hozzáfűzte: ehhez olyan szociális felzárkóztató programokra van szükség, amelyek a családon belüli és a munkához való viszonyt változtatják meg, életmódváltást jelentenek.
Egy másik eltérésként említette, hogy a nyugat-európai országokban főként a nagyvárosok szélén élnek a romák, míg Magyarországon inkább vidéken, falvakban, ezért a magyar stratégiában a vidéki leszakadás kezelése kapott nagyobb szerepet.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy az EU felé igyekvő nyugat-balkáni országok esetében is fontos kérdés a romák helyzete, ezért ebben az ügyben komoly eredményt kell elérniük, ha az unió tagjaivá akarnak válni. Magyarország igyekszik segítséget nyújtani ebben – mondta.
Balog Zoltán kitért a kultúra fontosságára is, mint mondta, „kulturális felzárkózás nélkül társadalmi felzárkózás sincs”, mivel legalább annyira „mentális, lelki kérdés”, mint amennyire pénzkérdés, hogy miként tudnak „egyes embereknek lehetőséget nyújtani”.
Mint kiemelte, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárságon kedden magyar roma és nem roma festők műveiből nyílt kiállítást, amelyet Szentandrássy István Kossuth-díjas roma származású magyar festőművész nyitott meg.
1971-ben Londonban tartották a romák első világkongresszusát, amelyen elfogadták a cigány nép szimbólumát, zászlaját, mottóját, himnuszát, április 8-át pedig nemzetközi romanappá nyilvánították. Ma mintegy 13-15 millió cigány él világszerte, a legtöbben Európában. Magyarországon becslések szerint 600-700 ezer roma él – többségük a legnagyobb szegénységben.
Magyarország tavalyi soros EU-elnökségi programjának egyik kiemelt témája volt a romák helyzetének javítása. Tavaly április 7-8-án Budapesten tartották V. Európai Roma Platform tanácskozást, amelyen a romaintegráció ügyében érintett szereplők – civil szervezetek, jogvédők, romaügyi szakértők, valamint a tagállamok és az EU-intézmények képviselői – megvitatták az európai romaintegrációs keretstratégiát.
A 2011. júniusi EU-csúcson a tagállamok állam-, illetve kormányfői elfogadták azt az európai keretstratégiát a romák társadalmi befogadásának elősegítése érdekében, amelynek alapján aztán a 27 tagállamnak 2011. december 31-ig kellett megalkotnia a saját romabefogadási stratégiai dokumentumát. Ezt a határidőt ugyan néhány tagállam elmulasztotta, de mára minden tagország beadta a maga stratégiáját.
