Pénteken a Vörösmarty utcában, az Egészségtudományi Kar épülete előtt avattak fel egy emléktáblát, amely a bányaipari technikusképzésnek állít emléket.
Páva Zsolt, Pécs polgármestere az avatáson elmondta, hogy jó pár ilyen eseményen részt vett már, de meglepetésként érte, hogy ennyien eljöttek. „Ez is azt mutatja, hogy nem akármilyen eseményen veszünk részt” – tette hozzá.
Emellett kiemelte azt is, hogy Pécs most nem lenne ilyen a bányászat nélkül. A keleti városrészben is minden erre a szakmára emlékeztet: a Hősök terei emlékmű, a víztorony és a régi bányászlakások is. A polgármester azt is elmondta az eseményen, hogy személyes emlékek is kötik ehhez az épülethez, ugyanis az édesapja is itt tanult és mindig próbálta meglesni őt az ablakon keresztül.
Az Egészségtudományi Kar dékánja, dr. Betlehem József elmondta, ez egy olyan közös összefonódás az épület történetében, ami tudásról, értékek teremtéséről szól. „Azt gondolom, hogy ezek az emberek, akik most itt vannak, példát mutatnak a most itt tanuló hallgatóknak, és bízunk benne, hogy az utókor méltán fog emlékezni ezekről a pillanatokról” – tette hozzá.
Mészáros János kezdeményezte az emléktábla kihelyezését, aki még az 1950-es években ebben az iskolában tanult. Beszédében elmondta, hogy ebben az iskolában teljesítménycentrikus oktatás folyt: a tanárok tiszteletben tartották a diákok egyéniségét, képességét, és következetesen, szigorúan tanítottak.
– Az élmények a bányákban tartott gyakorlatokkal váltak felejthetetlenné. A fiatalságunk egyik legszebb, legfogékonyabb időszakát töltöttük el itt – tette hozzá.
Az épületben egyébként 1949-től 1970-ig folyt bányaipari technikusképzés nappali tagozaton. Körülbelül 600 diák tanult itt, minden évben két osztályt indítottak.
Érdekesség, hogy az iskolában lányok is tanultak, igaz, nem sokan voltak, egy osztályban átlagban 4 lány volt, egy 15 fős osztályból. Az iskolában pedig nem csak magyar diákok voltak, hanem koreaiak is.
