A migráció, az embercsempészet és a terrorizmus témájával foglalkozott az a konferencia, amelyet hétfőn tartottak a Pécsi Tudományegyetem jogi karán. A szakértők szerint az embercsempészek elleni büntetőjogi eljárások szigorítása indokol lehet, bár végleges megoldás a problémára egyelőre nem létezik.
Immár több mint egy évtizede tartanak büntetőjogi szemináriumot a pécsi jogi karon, együttműködve a freiburgi székhelyű Max Planck Instituttal. A program egyik kiemelt célja a német intézet tudományos eredményeinek felhasználása. Idén az emberi jogok helyzetét elemezték a szakemberek, így kerültek az előadások középpontjába a halálbüntetés, a migráció, a gyűlöletbeszéd vagy éppen a terrorizmus témái.
A térségünket leginkább érintő probléma az utóbbi időben megerősödött migráció. Ezzel kapcsolatban Dr. Tóth Mihály, a jogi kar büntetőjogi tanszékének vezetője hangsúlyozta, hogy el kell oszlatni egy félreértést a tiltott határátlépést illetően.
– A tiltott határátlépés már húsz éve nem bűncselekmény, mert dekriminalizáltuk, a büntető törvénykönyvben tiltott határátlépés nincs. Jelenleg elzárással sújtható szabálysértés, amelynek majdnem olyan súlyos következményei lehetnek, mint ha büntetőjogi kategória lenne. Ilyen létszámú migráció mellett ez szabálysértési szempontból is kezelhetetlen, szóba sem kerülhet, hogy szabálysértési eljárást indítsanak az érintettek ellen – mondta a professzor.
Az embercsempészet azonban már bűncselekmény. Alapesete, amikor nem anyagi haszonszerzés céljából valósul meg, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
– Jelenleg nyilvánvalóan pénzt kérnek a migránsoktól, ráadásul több személynek segítséget nyújtva követik el a határátlépést, ez egytől ötig illetve kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Általános probléma, hogy az embercsempészek nem lépnek be a célországba, maradnak a kibocsátó országok területén, így nehéz őket bíróság elé állítani, hiszen lehetetlen elkapni őket. Ráadásul a büntetőjog sem tud sokat kezdeni velük, korlátozottak az eszközei, hiszen ha büntetéssel fenyegetik a migránsokat, attól ők még nem lesznek nagyobb biztonságban a hazájukban.
Tóth Mihály szerint régi nóta, hogy ha egy veszélyes dolog üti fel a fejét, akkor a btk. szigorításáért , a büntetési tételek felemeléséért kiáltanak.
– Ez elhatározás kérdése, de általában nem jelent megoldást. Az elképzelhető, hogy ha mégis sikerül embercsempészeket bíróság elé állítani és felelősségre vonni, akkor azon az alapon, hogy jelentősen veszélyesebbé váltak, elszaporodtak az ilyen cselekmények, súlyosabb büntetést fognak velük szemben kiszabni. Ez elégségesnek érzem, kellően elrettentő hatással bír.
Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke szerint nem a bírói gyakorlat szigorodásától várható a kérdés megoldása.
– Hozzáteszem, hogy ugyanakkor az utóbbi években sokat és kellő mértékben szigorodott a bírói gyakorlat. De a bűnözés visszaszorítása nem ezen múlik: a büntetés elmaradhatatlansága az, ami visszatartó erővel bír és nem a büntetés szigorúsága.
Ami pedig szűkebb pátriánkat illeti: Makai Lajos szerint illetékességi területén az elmúlt tíz évben nem fordult elő embercsempészési ügy, ilyen ügyben nem volt büntetőeljárás. Az országban is csak néhány tucatra rúgott az ilyen ügyek száma, s noha még nincsenek legfrissebb adatok azóta, amióta megnőtt a migrációs hullám, az feltételezhető, hogy ez a szám jelentősen megugrott.
