Huszonnyolc nemzetközi fesztiválsikert és tizennyolc magyar versenyfilmet mutatnak be május 6. és 11. között a Budoku – Budapesti Dokumentumfilm Fesztiválon.
A Toldi és a Művész moziban rendezendő, részben ingyenes fesztiválon fontos társadalmi kérdések mellett apró, személyes történetek és zenészportrék is terítékre kerülnek.
Szirony Szabolcs programszervező az MTI-nek elmondta, hogy a Budoku tulajdonképpen a Ha érteni akarod a világot… elnevezésű, tavaly ötödik évét megért dokumentumfilm-fesztiválnak a folytatása. Továbbra is a nemzetközi és a magyar dokumentumfilm termés legjavát kívánják összegyűjteni, de idén a magyar alkotásokat már versenyprogramban mutatják be.
Amiatt is döntöttek így – folytatta -, mert tavaly annyi sok jó, szerteágazó témájú filmet készítettek a magyar alkotók. A 75 nevezésből kiválasztott 11 egész estés és 7 rövidfilm között van az erős dramaturgiával rendelkező Felsőbb parancs, amely egy polgárőrön és egy baptista lelkészen keresztül a menekültekhez való hozzáállásnak a két végletét mutatja be, a nézőre bízva az ítéletet.
Szirony Szabolcs a forgatókönyv alapján szigorúan végigvitt, úgynevezett vezetett dokumentumfilmre példaként említette a kis Baranya megyei falu teniszpályáját középpontjába állító Besence Opent. A korábban az HBO-n és az Urániában is bemutatott, nagysikerű Szerelempatak pedig – amelyben nyolcvan-kilencven éves emberek beszélnek tabuk nélkül a szerelmi életükről – azért nagyszerű, mert a dokumentumfilmektől idegenkedőket is meggyőzheti a műfaj sokszínűségéről – vélekedett.
A fesztivál nemzetközi kínálatát három szekcióba osztották, ezek tematikája körvonalazza, hogy az elmúlt hozzávetőlegesen egy évben mi foglalkoztatta leginkább a filmeseket. A lázadás művészete szekcióban bemutatott filmek azt vizsgálják, hogy milyen ellenállási formákat fejlesztett ki a civil társadalom az elnyomó hatalmakkal szemben. Ilyen az idei Sundance fődíját elnyert Visszatérés Homsba, amely egy a szíriai Aszad-rezsim ellen tüntető fiatal aktivista sorsát követi.
A civilizáció határán blokkba olyan alkotások kerültek, amelyek vagy a civilizáció és a természet között feszülő ellentétre hívják fel a figyelmet – mint a szöveg nélküli, az operatőri munkájáért többszörösen kitüntetett Leviathán -, vagy éppen az erre az ellentmondásra adott válaszreakciókat mutatják be, ilyen például a Fekete-tenger utolsó kalózai, amelyben egykori kisstílű bűnözők küzdenek a Fekete-tenger partjára tervezett nagyberuházás ellen.
A Dock ‘n’ roll szekció különleges zenészpályákat vázol fel olyan előadókról, akik meghatározóak a maguk műfajában. Szirony Szabolcs ezek közül is kiemelte a Nick Cave egy napját végigkísérő 20.000 nap a Földönt, amelyet elmondása szerint már most érezhető kíváncsiság vesz körül.
A szekciókat egy panorámaprogram egészíti ki, amelyben a világ minden tájáról válogatott, erős karakterekkel dolgozó filmeket láthatnak a nézők. Szirony Szabolcs felhívta a figyelmet az olyan kisebb, személyes, szívmelengető történetekre, mint Az apa, amelynek főszereplője húsz év börtön után tizenegy gyermeket termő nagycsaládot alapított, és az egy házasságközvetítő kalandjairól szóló „balkán komédiára”, a Szerelem gengszterre is.
Tovább színesítik a programot az Almási Tamás rendezőhöz köthető nemzetközi tehetséggondozó program, a Docnomads, valamint a fiatal magyar rendezőket tömörítő DunaDOCK Master Class vetítései. Az utóbbi keretében Talal Derki, a Visszatérés Homsba és Wiktoria Szymanska, Az ember, aki angyalokat röptetett rendezője tart workshopot. Ezek a programok, az információs vetítések (amelyeken a versenyprogramba be nem válogatott magyar alkotások láthatók), továbbá a hétköznap délutáni vetítések ingyenesek.
Az egész estés magyar dokumentumfilmeket háromtagú nemzetközi zsűri rangsorolja, amelynek tagjai az On The Spot Pulitzer-díjas riportere, Cseke Eszter, a Visszatérés Homsba rendezője, a szír Talal Derki, valamint a szintén a programban szereplő Szerelem gengszter rendezője, a horvát Nebojsa Slijepcevic. Külön zsűri osztja majd ki a rövidfilmes díjakat, emellett a diákzsűri és a közönség is szavazhat majd az alkotásokra.
Két kivétellel eredeti nyelven, angol és magyar felirattal vetítik a filmeket.
Szirony Szabolcs a fesztivál körüli változásokról szólva azt mondta: a stáb – amely némi bővüléstől eltekintve alig módosult – azért döntött így, mert egy nemzetközileg jobban használható névre volt szükség, továbbá egy olyan fesztivált kívántak létrehozni, amely már nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának házi rendezvényeként működik. A karral továbbra is jó a kapcsolatuk, például annak hallgatóiból áll a diákzsűri – jegyezte meg.
A jövőt illetően hozzáfűzte: ha a fesztivál jól „vizsgázik” a magyar verseny lebonyolításából, az elkövetkező években nemzetközi versenyprogramot is szeretnének indítani.
