Ha a belvárosban sétálunk, szinte óhatatlanul belebotlunk egy-egy nagyobb társasházépítésbe. A szakemberek szerint alapvetően két fő oka van annak, hogy miért ugrott meg ennyire az építkezések száma, az egyikre csak pár nagyvárosnak van lehetősége.
Munkácsy utca, Lyceum utca, Teréz utca, Felsőmalom utca – ez csak pár példa arra, hol zajlanak a pécsi belvárosban jelenleg nagyobb alapterületű lakásépítések, néhol üzleti vagy irodafunkcióval is összekötve. A bama.hu minapi információi szerint hamarosan megkezdődhet az egykori Munkácsy utcai rendelőintézet épületén is a munka, itt szintén lakások és irodák kaphatnak majd helyet.
A helyzetet már korábbi cikkünkben előrevetítettük, hiszen 2016 első háromnegyed évében háromszor annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban – ezekből az engedélyekből előbb építkezés, majd eladásra kínált lakás lesz.
Ráadásul az építési vállalkozók bizalma azóta tovább javulhatott, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója szerint 2016 egészében 468 lakásra kértek építési engedélyt Baranyában, míg az idei első negyedévben további 131-re – ez utóbbi egyébként kétszerese a szintén erősödő 2016 első negyedévi adatnak. A baranyai számokról tudni kell, hogy a lakásépítések jó része a megyén belül Pécsre összpontosul.
A szakemberek Pécs esetében két okot említenek, ami megmozgathatta a lakásépítők fantáziáját. Dr. Horváth Csaba pécsi ingatlanszakértő szerint a csok három gyermek esetén Pécsett már elegendő támogatást nyújthat ahhoz, hogy a családok belevágjanak egy új lakás vételébe. Ez nem mindenhol van így, mivel – mint a szakértő fogalmazott –Budapesten eléggé „elgaloppírozták magukat” az ingatlanárakkal, tehát a fővárosban már nem feltétlenül elég a csok az új lakáshoz.
Pécsett emellett húzóágazat lett a több ezer itt tanuló külföldi diák is, főleg amiatt, mert számuk dinamikusan növekszik. A Modern Városok Program pécsi egyetemi fejlesztései is azt szolgálják, hogy a külföldi hallgatók száma emelkedjen. Ez a jelek szerint az ingatlanfejlesztők beruházásait is alaposan megmozgatta – hiszen a külföldi diákoknak lakni is kell, méghozzá nem is akárhol.
Ezt erősítette meg lapunknak Horváth Csaba ingatlanszakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, nem véletlen, hogy a társasházépítések a belvároson kívül az egyetemi karok, főként az orvosi köré összpontosulnak. A Szigeti úton például egymást érik a társasházépítések, az egykori malom épülete már eltűnt, helyén egy modern apartmanokból álló épületegyüttes született.
Az, hogy a külföldi diákok kvázi mint megrendelők, illetve mint célcsoport megjelennek az ingatlanpiacon, természetesen csak néhány magyar város sajátossága. Mivel a legtöbb helyen nincsenek ezres nagyságrendben, így erre csak pár nagyvárosban – Pécsen kívül Debrecenben és Szegeden – alapozhatnak az ingatlanfejlesztők.
