A világ ministránsai életében különleges esemény a Nemzetközi Ministráns Zarándoklat Rómában. Idén július 28-a és augusztus 4-e között szervezték meg a találkozót, amely már a tizenkettedik alkalom volt, és amelyen a Pécsi Egyházmegyéből hetven fiatal vett részt.
Következzen Sas Norbert, a Pécsi Egyházmegye ministránsreferensének beszámolója.
„Ha egy szóval kellene összefoglalni az eseményt, akkor az a szó a „találkozás” lenne, hiszen ez jellemezte számunkra a zarándoklatot!
Nem mindig egyszerű már az elindulás sem. A mi zarándokcsoportunk először csak Bőszénfáig jutott, ahol a busz meghibásodása miatt néhány órát várakozni kellett. De itt mutatkozik meg az Isten zsenialitása, hiszen kaptunk négy órát ajándékba. Négy órát, hogy találkozzunk, elsősorban egymással. Kihasználva az időt, az út melletti réten tudtunk játszani, beszélgetni, megismerni egymást. Meg tudtuk azt tenni, amit Rómáig talán nem tudtunk volna: közösséggé válni! Miután megjavították a buszt folytathattuk utunkat San Giorgio di Nogaro-ig, majd másnap innen Rómáig. El lehetne mesélni minden látnivalót, minden érdekességet, minden szituációt, de az lehet túl sok volna. Érdemes tovább mennünk a „találkozások útján”.
A keddi nap egy különleges esemény volt, hiszen ezen a napon volt a Zarándoklat fő eseménye: a Szentatyával való találkozás. Mire a Szent Péter térre értünk, már az egész tér tele volt ministránsokkal. Többször voltam ministráns zarándoklaton, de ennyi résztvevőt még sosem láttam. Közel nyolcvanezren voltunk. 80 000 különböző nemzetiségű és nyelvű ministráns, akiket az a cél mozgatott, hogy találkozzanak egymással és a Szentatyával, megmutassák, hogy Krisztushoz tartoznak. Találkozásaink egyik csúcspontja ez volt. A beszélgetések, a misszió (hiszen a mi ministránsaink buzgón osztogatták a kártyát, amelyen az Eucharisztikus Kongresszus imája volt német nyelven), a közös imádság, az éneklés jellemezte ezeket az órákat. Megdöbbentő és reménykeltő, amikor ennyi fiatal együtt hangosan énekli: „Jesus Christ, you are my life” (Jézus Krisztus, te vagy az életem). Megerősítő érezni és tapasztalni ezt. Megerősítő látni, hogy a Szentatya örömmel megy el köztünk, és a ministránsok rajongva figyelik a személyét, mint az Egyház földi vezetőjét.
Találkozások. Talán az egyik legmélyebb és legmeghatóbb találkozást a magyar mise adta számunkra, ahol ezernél is többen gyűltünk össze. Amikor a szentmise végén felhangzott a magyar himnusz, és a fiatalok hangosan énekelték, azt éreztük, jó magyarnak lenni. A magyar egyháznak ők a reménységei, a keresztény Magyarországnak ők a jövője és talaja. Magyar találkozott a magyarral, és nem másban, mint Isten legnagyobb ajándékában, az Eucharisztia ünneplésében. Mikor kiléptünk a templomból a Szent Ignác templom előtti teret betöltötte a magyar hang, a magyar kiáltás: „ria, ria, Hungária”. Megdöbbentő érzés és élmény volt.
A következő napok inkább a pihenésről és a kikapcsolódásról szóltak, de sokat adtak ahhoz, hogy az egyházmegye ministránsai között barátságok is kötődjenek.”
Forrás: pecsiegyhazmegye.hu
