Pécsett közel ötezren várnak önkormányzati bérlakásra, s közel négyezer-háromszáz bérlemény van, ugyanakkor sokan úgy élnek a lakásokban, hogy valójában nem is rászorulók. Az önkormányzat ezért változtat a rendszeren.
A baranyai megyeszékhelyen elhelyezkedéstől, felszereltségtől függően egy átlagos másfél, kétszobás albérletet 30-65 ezer forintért lehet kivenni. Ugyanakkor az önkormányzati bérlakásokért – például egy másfél szobás panelért – sokszor 10 ezer forint alatti összeget kell mindössze havonta fizetni.
A városban 4300 önkormányzati lakás van, ebből alig néhány száz az, amiért költségelvű bérleti díjat számítanak fel, közel 2300 a határozott idejű és 2000 a határozatlan idejű szerződéssel kiadott bérlemény. A lakásra várók száma pedig megközelíti az ötezret. Ők azok, akiknek valamilyen úton meg kell oldaniuk lakhatásukat, és sokszor a magasabb albérleti díjat fizetik, így annak ellenére, hogy maguk is rászorulók, kénytelenek a drágább megoldást választani.
Moór Eszter, a pécsi népjóléti bizottság elnöke közölte: januártól megváltozik a rendszer, s jövőre mindenkinek a szociálisnál magasabb költségelvű bérleti díjat állapítanak meg. Ez azt jelenti, hogy az adott lakás fenntartásához, karbantartásához szükséges minimális kiadást fedezik, ezen semmilyen haszna nincs a városnak.
Ugyanakkor, tette hozzá, továbbra is van mód a szociális alapon történő díj megfizetésre, ezt azonban külön igazolni és kérvényezni kell, a postázott nyomtatványokat a lakásreferatúrára kell az önkormányzaton eljuttatni. A cél az, hogy valóban a jövedelmi viszonyokhoz igazítva, a rászorulók fizessenek alacsonyabb díjat.
Pécsett a legnagyobb kintlévőséget éppen az önkormányzati bérlakásokban élők halmozzák fel a különböző szolgáltatók – köztük városi cégek – felé, de sokan jelentős lakbértartozással is rendelkeznek. Ezt megelőzendő, ezentúl a bérleti szerződéseket egy évre kötnék meg, s akkor hosszabbítják meg további három évig, ha az ott élőnek nincs tartozása. A határozott idejű szerződések megújításakor a tartozások meglétét nem vizsgálták.
Moór Eszter szerint nem fordulhat elő az, hogy semmilyen díjat ne fizessenek, aki vállalja, hogy jövedelmének bizonyos hányadát közüzemi díjakra fordítja, azok számára több támogatásra is van mód; ám jelenleg is lehet az adósság kezelésében segítséget kérni a cégeknél, a társaságoknál lévő szociális alaptól, illetve az önkormányzattól is – például lakásfenntartási támogatás formájában.
A baranyai megyeszékhelyen kidolgozás alatt van az a koncepció is, amellyel három közszolgáltató egységes kintlévőség-kezelési programot indít el. Ennek újdonsága: megpróbálják elérni azt, hogy a meglévő díjak mellett a tartozásainak törlesztését is elkezdhesse. Moór Eszter hozzátette: a jövőben pedig amennyiben a magasabb komfortfokozatú, magasabb költségű lakás rezsijét nem tudja a bérlő fizetni, akkor egy másik, kisebb olcsóbb fenntartású lakásba költözhet át.
