Október 3-a a Német Egység Napja, Németország nemzeti ünnepe, amelyet minden évben ezen a napon ünnepelnek, egyben az 1990-es német újraegyesítésnek állít emléket, amikor a Német Demokratikus Köztársaság hivatalosan is egyesült a Német Szövetségi Köztársasággal. Pécsett – egy nap késéssel ugyan –, de szintén megemlékeztek az ünnepnapról.
A Németországi Szövetségi Köztársaságban 1990 óta október 3-án ünneplik a Német Egység Napját, új formában, más alkalomból, mint azelőtt. Ez egy német nemzeti ünnep, mely ma Németország újraegyesítésre emlékeztet. A német egység 1990. október 3-án vált hivatalossá, amikor az egykori NDK szerződésben csatlakozott a Németországi Szövetségi Köztársasághoz.
Pécsett – egy nap késéssel ugyan –, de szintén megemlékeztek az ünnepnapról.
Október 4-én este hatkor került sor az ünnepségre a pécsi Hotel Palatinusban. Dr. Gerner Zsuzsanna, a Németországi Szövetségi Köztársaság pécsi tiszteletbeli konzulja a budapesti Német Nagykövetségről érkezett vendégek mellett Pécs város alpolgármesterét, Decsi Istvánt, Horvátország új pécsi főkonzulját, Drago Hotvatot, valamint a konzulátus hivatali körzetéből, Baranyából, Tolnából, Somogyból és Bács-Kiskun megyéből érkezett polgármestereket, a társadalmi és civil szervezetek, az egyetemek és köznevelési intézmények, a vállalatok és a sajtó képviselőit is köszönthette a Bartók teremben.
A Német Egység Napja alkalmából szervezett hivatalos központi ünnepségeket 2018. október 3-án Berlinben rendezték meg, ezért a Budapesti Német Nagykövetség az idei ünnepséghez a „28 év a Berlini Fallal és 28 év nélküle” mottót választotta.
Németország kettéosztásának és egyben a hidegháborúnak egyik szimbóluma a Berlini Fal volt, melyet a 60-as évek elején építettek azzal a céllal, hogy megállítsák a keletről nyugatra tartó menekültáradatot. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya 1952 óta folyamatosan zárta el saját, szovjetek által megszállt területét a nyugati országrésztől. A Németországot kettévágó, helyenként több kilométer széles és majdnem 1400 kilométer hosszú határsáv Bajorországtól a Keleti-tengerig húzódott. Településeket és tájegységeket osztott ketté, utcákat és vasútvonalakat vágott át és emberek millióinak életére nyomta rá a bélyegét.
1989. november 9-én aztán ledőlt Németország valószínűleg leginkább gyűlölt építménye. Az államhatárt Berlinben 28 év után megnyitották, és a két német állam újraegyesítése több mint 40 év szétválasztás után elérhető közelségbe került. A fal legnagyobb részét a két állam 1990. október 3-i egyesülése után lebontották, így 28 éve már csak maradványai láthatók Berlinben.
Klaus Streicher követ szerint a magyarok bátorsága, mellyel lyukat vertek a Vasfüggönybe, amikor 1989. szeptember 11-én megnyitották a magyar határt a nyugatra távozni szándékozó keletnémet állampolgárok előtt, a német-magyar kapcsolatokat leíró enciklopédiák dicső és felejthetetlen fejezetei közé fog tartozni – mindezt ünnepi beszédében hangsúlyozta ki.
Decsi István alpolgármester köszöntőjében azt hangsúlyozta, hogy Magyarország 1989-ben egy olyan ügyet támogatott a Vasfüggöny leomlásához vezető eseményekben való aktív szerepvállalásával, mely az ország európai csatlakozását és felemelkedését segítette.
A Németország újraegyesítése alkalmából tartott ünnepséget a Total Brass nevű formáció előadása tette még emlékezetesebbé: A rézfúvós hangszereket a Mohácsi Schneider Lajos Alapfokú Művészeti Iskola növendékei szólaltatták meg, művészeti vezetőjük és tanáruk Hahner Róbert.
Íme még néhány fénykép az eseményről:
