Az EKF-beruházások a végéhez közelednek, s több új körforgalom is működik már Pécsett, így némileg fellélegezhetenek a csúcsforgalomban sokat cammogó autósok. Bár a forgalomszervezés nem tudott lépést tartani a motorizáció fejlődésével, ma már csúcstechnikával irányítják a pécsi rendőrlámpákat, s adnak „hosszabb” zöldet a közlekedőknek, ha szükséges.
Városunkban a Magyar Közút Kht. és a Pécs Holding felel az utak, illetve utcák közlekedési rendjéért. Előbbi feladatai közé tartozik a közlekedési jelzőlámpák üzemeltetése, karbantartása, ami azért is fontos, mert a városi forgalom dinamizmusát, ritmusát ezen eszközök összehangolt funkcionálása szabályozza.
Borbás László, a Magyar Közút forgalomtechnikai osztályvezetője beszámolt róla: városunkban komoly hagyományai vannak a jelzőlámpás forgalomirányításnak. A hatvanas évek számítanak ilyen szempontból a hőskornak, amikor még kézi irányítással működtették a berendezéseket. Az idősebb generáció tagjai talán még emlékeznek arra az időszakra, amikor a Rákóczi út, Bajcsy-Zsilinszky utcák kereszteződésében egy falra szerelt fülkében ülő rendőr hölgy adta a zöld jelzést az arra járóknak.
Bő harminc évvel később, 1992-ben már 38, idén pedig ennek több mint duplája, 77 jelzőlámpa segíti a balesetmentes közlekedést. A fejlesztést a jelentősen megnövekedő forgalom tette szükségessé, melyhez sajnos nem társult hasonló mértékű úthálózat-bővülés. A jelzőlámpák munkájának működését 1992 óta az akkor átadott forgalomirányító központ vezényli, amit azóta már kétszer, legutóbb négy évvel ezelőtt korszerűsítettek.
A mecsekaljai közutak leterheltségét jól jellemzi, hogy a budapesti főutak után a pécsi Zsolnay-dombtól a Rákóczi utcáig tartó útszakasz számít a legforgalmasabb szakasznak hazánkban. Ezért szinte minden fontosabb kereszteződésben lámpák szabályozzák a járművek és a gyalogosok közlekedését. A csomópontokban elhelyezett berendezések három fázisban működnek.
Az alkalmazott gyakorlat szerint a rendszer hatvanféle fázisterv alapján kezeli a lámpákat, így engedve zöld utat hosszabb vagy rövidebb időre a más-más irányból érkező járművek részére. A hétköznapi forgalomra jellemző a reggeli befelé irányuló tumultus, amit az ilyen irányú ,,zöldek” meghosszabbításával próbálnak úgy irányítani, hogy elfogadható tempójú forgalom alakulhasson ki. A zsúfoltság azonban ebben az időszakban már olyan nagyságrendű, hogy nehezen vezényelhető – teszi hozzá a szakember.
A tömegközlekedés gyorsítását szolgálja az a nemrégiben bevezetett fejlesztés, amely előnyben részesíti az autóbuszokat, és egy érzékelő segítségével nyolc csomópontban számukra is több időt garantál az áthaladáshoz. Két éve már forgalomfüggő programok is segítik a gyorsabb ütemű haladást a főutakon, és ezt a célt szolgálja egy kamerás rendszer is, ami operatív beavatkozást tesz lehetővé.
Borbás László külön kiemelte, menyire érezhető az autópálya megépítése óta annak forgalom-átrendező hatása. Sikerült ugyan egy korlátozó tábla beiktatásával (7,5 tonna súlyú teherjárművek számára tilos a behajtás) némileg csökkenteni a Maléter Pál útra zúduló kamionáradatot, és lassítani az áthaladás sebességet, a problémát nem ez nem oldja meg.
Miért nincs „zöldhullám”?
A városban közlekedők leginkább a „zöldhullám” problémáját veszik észre, amikor is a főúton közlekedők minden lámpánál kénytelenek megállni, hiába várják az adott tempóra elvileg beállított váltást. A bosszúságokat egy-egy lámpa kiégése okozhatja, amely mellett a kábelszakadás a hiba leggyakoribb oka. A szakemberek minden esetben igyekeznek egy nap alatt kijavítani a hibás alkatrészeket.
