A bírói nyugdíjkorhatár tekintetében bekövetkező változások hatályba lépéséhez és az ezt követően szükségessé váló intézkedések megtételéhez olyan átmeneti rendelkezések meghozatala szükséges, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatás további zavartalan működését és orvosolják a bírói kar egy részét érintő hátrányos intézkedéseket – írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a Magyar Bírói Egyesület.
A szervezet – mint írta – korábbi álláspontját fenntartja, de tényként kezeli, hogy az országgyűlés elfogadta az új alkotmányt.
A Magyar Bírói Egyesület, mint érdekképviseleti szervezet, kötelességének és feladatának tekinti megfogalmazni kifogásait az új rendelkezések fokozatos bevezetésének hiánya miatt – húzták alá. Hozzátették: az alaptörvény e rendelkezései csak a sarkalatos törvényekben rögzített egyéb nem mellőzhető szabályozással együtt felelnek meg az európai értékrendnek, és csak így szolgálhatják az igazságszolgáltatás hatékonyságának javítására irányuló erőfeszítéseket.
A Magyar Bírói Egyesület meggyőződése szerint „a nyugdíj korhatárra vonatkozó új, immár alaptörvényi szintű rendelkezések – a nyugállományba vonuló bírák méltányolható érdekeinek figyelembevételével – csak akkor garantálják a nemzetközileg elfogadott és irányadó ajánlások érvényesülését, ha a nyugdíjba kényszerülő bírák megfelelő egzisztenciális védelemben részesülnek”.
A szervezet rámutatott: a nyugdíjkorhatár csökkenése a bírói karban generációváltást is eredményez. „A színvonalas és hatékony igazságszolgáltatás megköveteli, hogy a legkiválóbb jogászok válasszák élethivatásul a bírói pályát, ami indokolttá teszi a titkári és a bírói életpálya felülvizsgálatát is” – írták. A Magyar Bírói Egyesület – alapszabályában foglalt kötelezettsége alapján – a bírák érdekében igényli a bírák helyzetét érintő jogszabályok, így a sarkalatos törvények véleményezésében történő részvételt – áll a közleményben.
A hétfőn elfogadott és január 1-jén hatályba lépő alaptörvény rögzíti, hogy a bírák – akik a jelenlegi szabályok szerint 70 éves korukig dolgozhatnak – 30 éves koruktól az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhatnak szolgálati jogviszonyban. A nyugdíjkorhatár-betöltéssel megszűnő jogviszony vonatkozik majd az ügyészekre is, akik eddig ugyancsak 70 éves korukig végezhették munkájukat. A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész ugyanakkor mentesül az alól, hogy szolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor az alaptörvény erejénél fogva megszűnjön.
Az új alkotmánynak a nyugdíjkorhatár csökkentésére vonatkozó passzusát csütörtökön közleményben bírálta a Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke, az öt ítélőtábla és tizenöt megyei bíróság elnöke. Nyilatkozatukban felelőtlennek, átgondolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartották a bírák nyugdíjba vonulásának határidejét lecsökkenteni.
A közlemény aláírói között nem szerepelt a Bács-Kiskun, a Békés, a Pest és a Vas Megyei Bíróság, valamint a Fővárosi Bíróság vezetője; utóbbi két intézménynek jelenleg nincs elnöke. Ugyancsak tiltakozását fejezte ki pénteken a Magyar Bírói Egyesület Pesti Központi Kerületi Bírósági Alapszervezete az alaptörvény ezen része ellen.
