A szó nemes értelmében vett kulturális forradalmat hozott az 1868-as népiskolai törvény – jelentette ki az oktatási államtitkár kedden Pécsen.
Bódis József a szabályozás megszületésének 150. évfordulója alkalmából megrendezett kétnapos konferencia megnyitóján hangsúlyozta: az akkori törvény óriási jelentőségű volt, ugyanis minden fiatal számára lehetővé tette az iskoláztatást, az iskolázottságot, ami napjainkban „már természetes”.
Az akkori gondolatiság 150 évvel ezelőtt szabályozásban, törvényben testesült meg. Ezt számos olyan cselekedet követte, amelynek a többi között az iskolarendszert, az iskoláztatást mint a modern társadalom jellemzőit köszönhetjük – vélekedett az államtitkár.
Franklin Delano Rooseveltet (1882–1945), az Egyesült Államok egykori elnökét idézve Bódis József azt mondta: „nem lehet mindig a jövőt építeni az ifjúságnak, de az ifjúságot lehet építeni a jövőnek”. Eötvös József nem ismerhette ezt a mondatot, de amit tett, azt ennek szellemében tette – utalt az 1868-as törvény jelentőségére.
Az 1868-as szabályozás további pozitív hozadékai között a tankötelezettség bevezetését, az oktatási rendszer polgáriasítását említette még az államtitkár.
Font Márta történész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Pécsi Akadémiai Bizottsága alelnökének köszöntője szerint az 1868-as törvény jelentős lépéseket tett az írástudatlanság felszámolására. 1914-ig a tanítók száma megduplázódott, és a törvény megalapozta a magyar felsőoktatás és tudományosság 19–20. századi fejlődését – tette hozzá.
Az eseményen Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója kiemelte: az akkori szabályozás „korát messzemenően meghaladta”, egyúttal a dualista Magyarország és az akkori ifjúság számára megteremtette az esélyt, hogy „előre és tovább lépjen”.
A közoktatási ügyet a nemzet legfontosabb ügyének tekintem című, szerdáig tartó pécsi neveléstörténeti tanácskozást a Veritas Történetkutató Intézet, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság Neveléstörténeti Munkabizottsága és a Magyar Történelmi Társulat szervezte.
