A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egységének megőrzését, a felsőoktatást érintő döntések meghozatalában való nagyobb szerepvállalást és a hazai egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését tatja legfontosabb feladatainak Bódis József, a szervezet új elnöke, aki július 1-jétől tölti be tisztségét.
A Pécsi Tudományegyetem (PTE) rektoraként, valamint szülész nőgyógyászként is dolgozó orvosprofesszor az MTI érdeklődésére hangsúlyozta: nem készült arra, hogy a 2011/2012-es időszak után újra betöltse az MRK elnöki pozícióját. „Többen szerettük volna, ha Mezey Barna marad az elnök, de ő jelezte, hogy nem vállalja az újabb jelölést, a választási eljárásban végül én élveztem a legnagyobb bizalmat” – jegyezte meg Bódis József.
Az egyetemi tanár hangsúlyozta: elnökségének két évében arra fog törekedni, hogy egységben tartsa a magyarországi felsőoktatás érdekvédelmi szervezeteként működő MRK-t. Utalt rá, hogy korábban voltak törekvések a rektori konferencia részekre bontására, például a főiskolák más szervezetbe tömörülésére, de szerinte a jelenlegi formában biztosítható a hatékonyabb működés és érdekérvényesítés.
Bódis József szeretné elérni azt is, hogy az MRK ahelyett, hogy „opponensi munkákat” osztanak rá, inkább cselekvő részese lenne a felsőoktatást érintő változásoknak. „Nemcsak kritikusok, hanem társszerzők is akarunk lenni az új felsőoktatási struktúra kialakításában” – mondta. Hozzátette, az ezzel kapcsolatos feladatok megoldására alkalmas a Felsőoktatási Kerekasztal, valamint a különböző felsőoktatási bizottságok, műhelyek is.
Az MRK elnöke kiemelt feladatnak nevezte az egyetemek idegen nyelvű képzéseinek erősítését, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, valamint azt a marketingmunkát, amellyel elérhető, hogy a külföldiek kedvet kapjanak magyarországi továbbtanuláshoz.
A professzor kiemelte, hogy például a brazil állami ösztöndíjprogram keretében eddig közel kétezer brazil hallgató kapott támogatást magyarországi tanulmányaihoz.
Bódis József a várhatóan idén ősztől felálló kancelláriarendszerrel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a törvényjavaslat szerint továbbra is a rektor marad a felsőoktatási intézmények első számú vezetője.
Az MRK elnöke kifogásolta ugyanakkor azt az elképzelést, mely szerint a kancellároknak nemcsak szavazati joguk lenne a szenátusokban, hanem meg is vétózhatnák a testület döntéseit. „Lesz ugyan lehetőség a fenntartóval rendezni a vitás ügyeket, de hibának tartanám, ha egyetlen ember kétségbe vonhatná a szenátus legfelsőbb hatalmi jogait” – jelentette ki.
Az orvosprofesszor azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy a gazdasági főigazgatói pozíció a kancellár kinevezése után húsz nappal megszűnne, az intézményeknek azonban joguk lesz gazdasági vezető kinevezésére, azt mondta: a kancellár személyétől, képzettségétől függően lesz szükség gazdasági vezetőre.
Bódis József a napokban kinevezett új felsőoktatási államtitkárról azt mondta: Palkovics Lászlót felkészült szakembernek tartja, aki azon túl, hogy egyetemi tanár, akadémikus, olyan, felsőoktatási elméleti és vállalatoknál folytatott gyakorlati foglalkozásokból álló duális képzést valósított meg a szakterületén, amely mintaként szolgálhat a hazai felsőoktatás egyes területein.
Az MRK elnökének véleménye szerint Palkovics László kedvező változást hozhat a felsőoktatásban. Bódis József hangsúlyozta: egyetért Palkovics Lászlóval a duális képzés fontosságában és hozzá hasonlóan felhívta a figyelmet arra, hogy az csak olyan gyakorlatorientált képzések esetén képzelhető el, mint amilyenek a műszaki, vagy – esetleg speciális formában – tanári szakok, a szabad bölcselet esetében nyilvánvalóan nem.
Az MRK elnöke szólt arról is, hogy támogatja a felsőoktatási államtitkárnak az alapszakok csökkentésére irányuló elképzelését, mellyel sokan egyetértenek a felsőoktatásban. „Vannak olyan szakok, hogy nem is egyértelmű, miről szólnak, de indulnak, ezen a téren szükség van a racionalizálásra, csak az a kérdés, hogyan történik a végrehajtás” – hangoztatta. Szavai szerint nem szabad sokáig húzni, „venni kell egy mély lélegzetet és az ősz folyamán megcsinálni”.
A felsőoktatásnak szerinte szinte nincs olyan területe, amelyet az ésszerűsítés ne érintene, a szakok túlburjánzása mégis elsősorban a humán területen érezhető.
Bódis József az MTI-nek a felsőoktatási intézményrendszert érintő lehetséges változásokra vonatkozó kérdésekre azt jegyezte meg, hogy itt is szükség van változtatásra, a struktúrát a társadalmi igényekhez kell igazítani. Hozzáfűzte: elengedhetetlen az összehangolt működés, azaz egy-egy régióban a párhuzamosságok megszüntetése, s azon képzések erősítése, amelyekben hiány, lemaradás tapasztalható.
Szólt arról is, hogy egyetért Palkovics Lászlóval a Felsőoktatási Kerekasztal szűkítéséről. Hangsúlyozta, ennek részleteiről még nem értesült, de tapasztalatai szerint voltak a kerekasztal-megbeszéléseknek a felsőoktatásban kevésbé jártas résztvevői. Megjegyezte, a kerekasztalt várhatóan a nyár végére hívják össze, meghívót még nem kapott.
A MRK elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: rektori és elnöki teendői mellett gyakorolja orvosi hivatását is, mert a döntések meghozatalához szüksége van a „napi rutinra”, az emberekkel való kapcsolattartásra, a bizalomra, amelyet orvosként maga körül érez. „Nekem mindent a szakmám adott. A tudományos előmenetelt, a kapcsolatokat, az egzisztenciát. Ha ezt az alapot kiiktatnám az életemből, légüres térbe kerülnék” – fűzte hozzá Bódis József.
