Az Ipsos MORI nemzetközi közvélemény-kutató cég meghökkentő kutatási eredménnyel örvendeztette meg a nőket nőnap alkalmából. Kutatásukból ugyanis az derült ki, hogy a világon minden ötödik ember alsóbbrendűnek tekinti a nőket, vagy azt gondolja, hogy semmi keresnivalójuk a háztartáson kívül.
Az időzítés jobb nem is lehetne, hiszen az Ipsos MORI nemzetközi közvélemény- és piackutató cég március 7-én tette közzé többhetes kutatásainak eredményét, amelyben 24 ország – többek között Magyarország – 17 551 felnőtt polgárát kérdezte meg a nők helyzetéről.
Az eredmény csöppet sem megnyugtató, hiszen amíg tízből kilenc megkérdezett hisz abban, hogy a nőket és a férfiakat egyenlő jogok illetik meg, a világon ötből egy ember mégis azt vallja, hogy a férfiak magasabb rendűek a nőknél. Ugyanakkor a magyaroknál 15 százalék ez az arány, míg a németeknél 22 százalék, a svédeknél pedig 21 százalék.
Nálunk az egyik legrosszabb a helyzet: a nő maradjon otthon, mert nem sikeres az élet többi területén
A kutatás adait nézve elmondható, hogy Magyarország a középmezőnyben végzett. A 24 országban a megkérdezett férfiak 19 százaléka gondolja azt, hogy a nő inkább maradjon otthon – ebben „egész jól” teljesítettünk, nálunk 22 százalék az arány, az egész világon csak három ország gondolta nálunk komolyabban – mindennek van jó oldala -, Indiában például a férfiak 44 százaléka nyilatkozott így.
A felmérésből az is kiderült, a férfiak negyede gondolja azt, hogy a munkában, a pénzkeresésben, oktatásban inkább a férfiak sikeresebbek. Szerencsére ez az arány Kínában, Oroszországban és Indiában a legmagasabb, Magyarország a középmezőnyben végzett. Nálunk egyébként a férfiak 22%-a gondolja azt, hogy a nőnek a konyhában a helye.
A harmadik témakör, amiben Magyarország rendesen alulmaradt, az az, hogy a magyar nők 35 százaléka fél attól, hogy az egyenjogúságról beszéljen – nálunk rosszabb helyzet csak a Brazíliában, Törökországban, Dél-Koreában, Indiában és Kínában van.
Hasonló a helyzet a feminista jelzővel, országunkban a negyedik legkevesebb megkérdezett állította csak, hogy feministaként szilárdan hiszi, hogy a nőket egyenlő jogok illetik meg. Vajon a feminista szóval lett volna a gond? Japán, Oroszország és Németország teljesített csak rosszabbul nálunk.
A Központi Statisztikai Hivatal is mért
A Központi Statisztikai Hivatal is készített egy felmérést – igaz egy kicsit más megközelítésből. Kiderül, hogy hosszú idő óta jóval több nő szerez felsőfokú végzettséget, mint ahány férfi. Míg 2005-ben csupán a 25 év feletti nők 14,3% százaléka, a férfiaknak pedig 15,2 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig 2011-ben már 19,7 százalék volt a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők és 18,2 százalék a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya. A nők jobban állnak a középfokú végzettségek tekintetében is: míg 2005-ben a 18 év feletti nők 45,2 százaléka rendelkezett legalább érettségivel, addig 2011-ben ez a szám már 52,1 százalék volt.
Kiderül továbbá a KSH felméréséből, hogy a felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő hallgatók közül a nők jelentős túlsúlyban vannak a tanárképzés és oktatástudomány (79 százalék), az egészségügy, szociális gondoskodás (67 százalék), a humán tudományok (65 százalék), a társadalomtudományok (64 százalék) és a művészetek (62 százalék) területén.
A keresetek szempontjából a nők jelentősen elmaradnak a férfiak mögött. 2015-ben a nők átlagosan bruttó 223 300 forintot kerestek. A fizikai munkát végző férfiak átlagkeresete ezzel szemben 180 900 forint, szellemi munkát végzőké pedig 401 400 forint volt, ami átlagosan bruttó 264 400 forintot jelent. A nők bruttó átlagkeresete 2015-ben a férfiakénak 84,5%-a volt – a fizikai munkát végző nők a férfiak bruttó átlagkeresetének 75%-át, a szellemi foglalkozásúak pedig ennek csupán 68%-át vihették haza.
