A pécsiek több évtizedes erőfeszítései hozták meg gyümölcsüket 1780. január 21-én, mikor is Mária Terézia uralkodónő szabad királyi városi rangra emelte Pécset. Ennek már kereken 240 éve, a Pécsi Egyházmegye honlapján részletesen megemlékezik a történelmi pillanatról.
Az 1780 januárjában kelt szabadalomlevél tartalmát a városban április 19-én hirdették ki, ezzel megszűnt a mindenkori pécsi püspök főispánsága, a város püspöki joghatósága. Persze a jogcímnek azért ára is volt: 62.888 forintot és 88 kilencedes dénárt fizetett érte a város – képzelhetjük, ez abban az időben mekkora összeg lehetett.
Mária Terézia 22 pontban összegezte rendelkezéseit. Írt az önkormányzat joghatóságáról, a földbirtokszerzés jogáról, a földesúri jogokról, piac- és vásártartási jogokról, a polgárjog megadásának feltételeiről, és Pécsnek adományozta a többé-kevésbé máig használt ikonikus városcímert, pecsétet és zászlót.
Az okirat szövege:
[su_quote]Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből özvegy római császárnő Magyarország… apostoli királynője… ezennel tudtukra adjuk jelentvén mindenkinek, akiket illet, hogy… Ezen közjót és a közösség hasznát jelentő okok miatt, valamint az előbb említett kérelmező polgárok és lakosok figyelemre méltó érdemei miatt, amihez különösképpen hozzájárul az is, hogy Klimo elhunyt pécsi püspök míg élt, fenségünk elé egyébként a legalázatosabban előterjesztette, hogy a földesúri hatalom, melyet a pécsi püspökség az ugyanazon nevű várossal szemben ősi jogon is, és új adományozás címén is gyakorol, mind ama botránynak köve és forrása, mely eleddig a papság és a polgárság között fennállt, és, hogy a viszálykodásnak és alattomos gyűlölködésnek gátat kell vetni, és hogy nem csillapítható le másként a nevezett város botrányos civakodása és, hogy nem szerezhető meg másként a lelkek harmóniája és nyugalma, csak a város felszabadításával, ezért az egész PÉCS PÜSPÖKI VÁROST /: amely, mint említtetett, Baranya vármegyében fekszik :/, a mi királyi hatalmunk és tekintélyünk teljességével, és az 1687. évi 17. törvénycikk erejének előzetes figyelembevételével, a földekkel, a jogokkal és a kiváltságokkal együtt az alább bővebben kifejtettek szerint a mi igen szereted KIRÁLYSÁGUNK, MAGYARORSZÁG SZABAD ÉS KIRÁLYI VÁROSÁVÁ kiemelni, szervezni és tenni,, valamint az említett KIRÁLYSÁGUNK, MAGYARORSZÁG többi SZABAD ÉS KIRÁLYI VÁROSAINAK ÉS KIRÁLYI JÓSZÁGAINKNAK SORÁBA, KÖZÖSSÉGÉBE ÉS RENDJÉBE felvenni, befogadni és bejegyezni elrendeltük…”[/su_quote]
A dokumentumban megemlíti név szerint Klimó György püspököt, az uralkodónő nagy tisztelője volt Pécs történelmének egyik legmeghatározóbb egyházi alakjának. Klimó maga is sokat munkálkodott 1777-es haláláig azon, hogy Pécs önálló városi rangra emelkedjen, annak ellenére hogy ő maga az egyházat képviselte itt. Sajnos a nagy eseményt már nem érhette meg.
Ma a vörös bőrkötésű díszes okiratot a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára őrzi, a szabadalomlevelet tartalmazó faragott kőláda pedig a Janus Pannonius Múzeum Várostörténeti Múzeumában található.
Forrás: Pécsi Egyházmegye (Dr. Schmelczer-Pohánka Éva írása)
