A brit gyáripar kibocsátási aktivitása hét és fél éve nem tapasztalt ütemben csökkent a múlt hónapban a csütörtökön ismertetett legfrissebb mérőszámok szerint, nem kis részben a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) továbbra is övező bizonytalanságok hatására.
Az IHS Markit londoni pénzügyi-gazdasági adatszolgáltató csoport és a brit gazdasági ágazatok beszerzési aktivitását mérő intézet (Chartered Institute of Procurement & Supply, CIPS) közös felmérése szerint a brit gazdaság feldolgozószektorának szezonális kiigazítással számolt beszerzésimenedzser-indexe (BMI) decemberben 47,5 volt az egy hónappal korábban mért 48,9 után.
Az 50 alatti BMI-indexek a vizsgált szektor aktivitásának gyengülésére utalnak, bár egyes londoni elemzőműhelyek történelmi távlatú visszatekintő mérések alapján inkább az 52-es BMI-szintet tartják a növekedés és a visszaesés mezsgyéjének.
December volt a nyolcadik hónap egymás után, amelyben csökkenést jelzett a brit gyáripar aktivitási mérőszáma.
Az IHS Markit csütörtöki elemzésében kiemeli, hogy a brit feldolgozóipar új BMI-mutatója a szektor kibocsátásának 2012 júliusa óta nem mért ütemű visszaesésére utal.
Az átfogó indexen belül a legmeredekebb visszaesést a beruházási javak termelésének részindexe mutatta, a folytatódó bizonytalanságok miatt ugyanis az új megrendelések állománya és az új exporttranzakciók értéke ebben a részágazatban több mint tíz éve nem tapasztalt ütemben visszaesett – áll az IHS Markit elemzésében.
Duncan Brock, a CIPS csoportigazgatója a decemberi adatokhoz fűzött kommentárjában kiemelte, hogy a brit üzleti szektorban továbbra is meghatározó tényező a Brexithez kötődő bizonytalanság és ennek hatása a brit vállalkozások ügyfélkörének bizalmára.
Brock szerint a decemberben tartott brit parlamenti választások eredménye egyértelműbbé teszi ugyan a környezetet a brit üzleti szektor számára, de még hosszú időbe telik, mire a feldolgozóipar kilábal az elmúlt évben elszenvedett veszteségeiből.
A december 12-én tartott, előrehozott brit parlamenti választáson a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt – amely addig kisebbségben kormányzott – kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
Johnson a választás után leszögezte, hogy a konzervatív párti kormány a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján mindenképpen kilépteti az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.
A Brexitet tavaly az akkor még kisebbségi konzervatív kormány és a parlament közötti folyamatos viaskodás közepette többször is elhalasztották, és emiatt a brit vállalati szektorban több raktárkészlet-felhalmozási, illetve készletleépítési ciklus követte egymást.
Az IHS Markit a csütörtökön ismertetett friss gyáripari BMI-adatok elemzésében kiemelte, hogy a szektor termelési teljesítményét részben most is a korábban felhalmozott készletek leépítésére tett vállalati erőfeszítések terhelik.
A legutóbbi előrejelzések és növekedési adatok is komor képet festenek a brit gazdaság állapotáról.
A Bank of England monetáris tanácsa decemberi prognózisában közölte, hogy várakozása szerint 2019 negyedik negyedévében mindössze 0,1 százalékkal nőtt a brit hazai össztermék (GDP) az előző három hónaphoz mérve.
A tavalyi harmadik negyedévben 0,3 százalékos negyedéves növekedést mértek a brit gazdaságban.
A brit jegybank becslése szerint a brit gazdaság negyedévente mért növekedési ütemeinek átlaga 2019 egészében mindössze 0,2 százalék volt, a fele az elmúlt három év negyedéves növekedési átlagának.
A brit statisztikai hivatal (ONS) legfrissebb kimutatása szerint a brit gazdaság növekedési üteme októberben és az októberrel véget ért három hónapban is zéró volt.
