Mik voltak az Európa Zöld Főváros pécsi pályázat erősségei és gyenge pontjai? Mi az, amit jól csinál a város, és mi az, amin még van mit javítani? Megnéztük Brüsszel értékelését.
Pécs tavaly ősszel nyújtott be pályázatot az Európa Zöld Fővárosa címre. A pályázatra 8 ország 12 városa jelentkezett. Pécs a pályázat első fordulójában a hetedik helyről esett ki – Cascais, Portó, Isztambul, és Bursa városát maga mögé utasítva. Lapunk megszerezte a pályázat értékelését, melyben a brüsszeli bizottság tagjai részletesen elemzik a város erősségeit és gyengeségeit. Az értékelés folyamatával kapcsolatban pedig annyit kell tudni, hogy pályázatokat egy szakértői testület bírálta el 12 mutató alapján (ezért rangsoroltak 1-től 12-ig). Olyan területekre kell itt gondolni, mint például a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás szintje, a tömegközlekedés, a zöldövezetek felhasználása, a zajszennyezés, a vízgazdálkodás, vagy a hulladék kezelése. Nézzük meg, hogy Pécs hogy teljesített ezeken a területeken!
Klímaváltozás
Az értékelés leírja, hogy a város által benyújtott 2012-es károsanyag-kibocsátási adatok igazán kecsegtetőek, hisz ahhoz képest, hogy Pécs egy ipari- és bányászváros volt, az 1990-es számokhoz képest 60 százalékkal csökkent a szennyező anyagok kibocsátása. Ez pedig nagyban köszönhető annak, hogy város a széntüzelésről áttért az értékelésben is impresszívnek nevezett biomasszás megoldásokra. Az értékelők azt viszont kifogásolták, hogy ezt az impozáns csökkenést a város nem dokumentálta kellőképpen, nem szolgáltatott elég részletesen lebontott adatokat.
Vízgazdálkodás
A városi vízfogyasztás egy főre jutó értékében viszont Pécs a nyerő a pályázók között. A vízellátó rendszer és az esővíz kezelő rendszer modernizációjáért tett erőfeszítések is említésre méltóak, az értékelés ebben a témakörben mind a Pécs által elért eredményeket, mind pedig a jövőbeli terveket is jónak értékeli.
Városi zöldövezetek és fenntartható területfelhasználás
Pécs jól érzékeli a zöldövezetek szerepét a vízgazdálkodásban és a rekreációban – írják – és az idevágó környezetvédelmi alapelvekkel is tisztában van a város. Érdekesnek találják azt is, hogy ezt a területet Pécs a tudományos- és kulturális szférában dolgozó kreatív lakóinak segítségével kívánja fejleszteni, de a becsülendő ambíciók ellenére az értékelők hiányolják a kivitelezéséhez szükséges információkat, stratégiákat, és költségvetési terveket.
Tömegközlekedés
Az értékelésben kiemelik, hogy díjazandók azok a tömegközlekedéssel kapcsolatos tervek, melyeket a város benyújtott, ugyanakkor azok csak egy nagyobb lélegzetű városfejlesztési terv kis részeit alkotják. A célok ettől még világosak – írják – az viszont már kevésbé, hogy konkrétan a tömegközlekedés miként válik integrálttá, és az sem tiszta az értékelők számára, hogy a tömegközlekedés hogyan fog fenntarthatóvá válni. Ehhez kapcsolódik, hogy a bicikliutak, a séta-övezetek, és a buszok fejlesztésére tett erőfeszítéseket az értékelők kifejezetten üdvözlik.
Zajszennyezés
Pécs benyújtott egy úgynevezett zajtérképet, melyből az értékelők számára is kiderül, hogy Pécsett szinte minden zaj az útforgalomból ered, és ez a zajszint is meglepően jó értékeket mutat. További dicséreteket kapott a város a belvárosi autó- teherautó-, és buszforgalom minimalizálásáért.
Hulladékkezelés
Az értékelés kiemeli, hogy Pécs hulladékgazdálkodása az utóbbi időkben szépen fejlődik. Azt azonban kifogásolják, hogy a szeméttelep befogadóképességén a város az utóbbi 5 évben nem tudott növelni. A jövőbeni fejlesztésekhez ez pedig elengedhetetlen lenne. Fontos továbbá, hogy a bizottság pozitívumként említi a hulladékgazdálkodás területén a lakosság – és főleg az iskolások – tudatosságának növelését.
