Büntetőeljárást indított hivatali visszaélés gyanújával a rendőrség és a nyomozó ügyészség a sásdi önkormányzatnak a helyi vízközművek április végi birtokbavételével összefüggésben.
Az MTI bűnügyi forrásból csütörtökön úgy értesült: a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság azt vizsgálja, jogszerű volt-e az a határozat, amelynek alapján birtokba vették a vízközműveket, a Pécsi Nyomozó Ügyészség pedig arra kíváncsi, hogy jogszerűen intézkedtek-e azok a rendőrök, akik a helyszínen a területek átadására szólították fel az ott dolgozó biztonsági őröket.
Gyanúsítottak nincsenek, a két nyomozás ismeretlen tettes ellen folyik. A büntetőeljárások egy magánszemély feljelentésére indultak, aki jogsértőnek találta a birtokbavételről hozott aljegyzői határozatot, és kifogásolta a rendőrségi eljárást is.
Sásd április 27-én vette birtokba a Pécsi Vízmű Zrt. által üzemeltetett helyi vízközműveket, miután a város képviselő-testülete felmondta a céggel kötött működtetési és vagyonkezelési megállapodást, és úgy döntött, hogy a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.-t bízza meg a szolgáltatással.
Székely Szilárd (MSZP) polgármester akkor az MTI-nek a Pécsi Vízműnek a várossal szembeni tartozásával és a vízminőséggel kapcsolatos kifogásokkal indokolta az önkormányzat lépését.
Azt mondta: a társaság súlyosan megszegte szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét. A cég a helyi vízhálózat korszerűsítéséhez szükséges mintegy 40 millió forintos hozzájárulással tartozik a városnak, emellett nem tudott elszámolni az önkormányzatnak az eszközhasználati díjjal és a lakosságtól fejlesztési célra beszedett összegekkel. Egy független laboratórium pedig kimutatta, hogy a sásdi ivóvízben több káros anyag szintje többszörösen meghaladja a jogszabályban rögzített határértéket.
Székely Szilárd szerint az új szolgáltató orvosolni tudja ezeket a hiányosságokat. „A vízminőség biztosítása technológiai kérdés, erre a sásdi infrastruktúra alkalmas. Ennek megfelelő működtetésére kerestünk szakmai szempontból kifogástalan, anyagilag tőkeerős szolgáltatót” – jegyezte meg.
Nyirati István, a Pécsi Vízmű vezérigazgatója erre reagálva azt közölte, hogy visszaveszik a vízközműveket és jogi lépéseket is tesznek az ügyben. Azzal érvelt, hogy a Pécsi Vízmű nem fogadja el a szerződés „mondvacsinált indokokon alapuló”, azonnali hatályú felmondását. Utalt rá, hogy az általa vezetett cég 25 évre szóló megállapodást kötött a várossal, ez 15 év múlva jár le.
A vezérigazgató szerint nem igaz, hogy a vállalat 40 millió forinttal tartozik az önkormányzatnak. A társaságnak a következő 15 évben összesen 23 millió forintot kell fizetnie a városnak.
„A cég időarányosan nem tartozik Sásdnak, csak a város szeretné, ha víztisztítóművek építése érdekében ezt a fizetési kötelezettséget előre hoznánk” – jegyezte meg Nyirati István. Hozzátette: a Pécsi Vízmű jelezte, hogy ennek feltétele olyan megállapodás, amely szavatolja, hogy Sásd rendkívüli eseményekre hivatkozva nem bont velük idő előtt szerződést.
Nyirati István kitért rá, hogy a sásdi vízbázison található víznek köztudottan magas az ammóniatartalma. „Erről nem a cég tehet, sőt, az üzemeltetés során fokozott figyelemmel jár el és a hálózat folyamatos öblítésével próbálja kezelni a problémát” – hangsúlyozta.
Hozzáfűzte: a megoldás egy víztisztító építése lenne, amelyre az önkormányzat már korábban pályázott. „Ha a beruházás megvalósul, kiváló lesz a vízminőség Sásdon” – közölte a vezérigazgató.
A sásdihoz hasonló lépésre Pécsen volt példa 2009. októberben. A baranyai megyeszékhely közgyűlése az év október 1-jén megalapította a Tettye Forrásház Zrt.-t a városi vízközművek átvételére, miután az addigi szolgáltatóval, az önkormányzati többségi tulajdonú, de francia érdekeltségű Pécsi Vízmű Zrt.-vel határidőre nem egyeztek meg a kisebbségi részvénypakett visszavásárlásáról. Az önkormányzat által megbízott biztonsági cég alkalmazottai négy nappal később ellenőrzésük alá vonták a vízmű épületét, és kizárták a Pécsi Vízmű vezetői körét.
A város és a kisebbségi tulajdonos Suez Environnement között azért romlott meg a viszony, mert az önkormányzat szerint a Pécsi Vízmű túl drágán szolgáltatott, nem a vízdíj csökkentését, hanem a terjeszkedést helyezte előtérbe. Emellett az önkormányzat sokallta a befektető osztalékát és egyéb járandóságait, amelyek a képviselők szerint egy 100 százalékos városi tulajdonú vízszolgáltató esetén Pécset gazdagíthatnák.
Az ügy érintettjei több jogi eljárást indítottak egymás ellen. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara melletti választott bíróság tavaly február közepén jogszerűnek találta, hogy a város felbontotta a Pécsi Vízművel kötött üzemeltetési szerződést, a Tolna Megyei Bíróság azonban a közelmúltban eljárási hiba miatt új eljárásra kötelezte a választott bíróságot.
A Pécsi Vízmű a bécsi választott bíróságnál is keresi igazát, de időközben nemcsak Pécs, hanem a baranyai megyeszékhely környéki kisebb városok, községek is kikerültek szerződött partnereinek köréből. Egyedül Szalánta nem hajlandó szerződést bontani a társasággal és a Tettyét megbízni a vízszolgáltatással.