Hatalmas érdeklődés mellett zajlottak a mohácsi busójárás vasárnapi fő programjai, amelyek keretében Áder János köztársasági elnököt tiszteletbeli busóvá avatták a Duna-parti város főterén.
Hegedűs Emese, az esemény fő szervezője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy az UNESCO által az emberiség szellemi kulturális örökségeinek listájára 2009-ben felvett fesztivál népszerűsége töretlen, becsléseik szerint kiemelt rendezvényei a tavalyihoz hasonlóan 70-80 ezer látogatót vonzottak.
Felidézte: idén hat napon át 34 helyszínen 80 eseményt kínálnak az érdeklődőknek, a „tél elűzésében” csütörtöktől rekordszámú, 950 busó és további 150 maskarás vesz részt.
Az MTI tudósítójának helyszíni tapasztalatai szerint a Mohácsra vezető utakon már vasárnap délelőtt lelassult a forgalom, délután pedig alig lehetett parkolóhelyet találni a belváros közelében. A kitelepült vendéglősök sátrainál hosszú sorok kígyóztak és élénk érdeklődés mutatkozott a kézművesek portékái iránt is. A busók felvonulása mentén olyan tumultus alakult ki, hogy sokan félóránál is többet álltak egy helyben, mire mozdulni tudtak.
Úgy tűnt azonban, hogy a vendégeket mindez nem rettentette el: látni akarták, ahogy a borzas bundákat viselő hagyományőrzők faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, köztük favillákkal, kereplőkkel és kolompokkal „felfegyverkezve”, időnként durrogtatva, különleges járműveken utazva fantasztikus mulatsággal szolgálnak.
A busók kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsátották a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtották a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát. Közben szívesen fényképezkedtek, táncoltak a vendégekkel.
A népszokás több programján Áder János és felesége, Herczegh Anita is részt vett: felkeresték a Busóudvart és egy motoros hajóról megtekintették a busók dunai átkelését is.
Az idei busóavatáson nemcsak az új busókat képviselő legfiatalabb busót, hanem Áder Jánost és Szekó Józsefet (Fidesz-KDNP), Mohács polgármesterét is busóvá avatták. A tiszteletbeli busók pedig megkaptak minden felszerelést, ami a télűzéshez kell: maszkot, bundát, nadrágot, kereplőt és buzogányt.
A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyó keddi záró napon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.
Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
