A Csinghaj-Tibet (Qinghai-Tibet) fennsíkot érintő déli Selyemút mentén egy közel 1500 éves temető sírjainak százait vigyázzák toborzott őrök, pásztorok, hogy elejét vegyék az újabb rablásoknak, fosztogatásoknak. A területen már több százezer kulturális emléket ástak ki a hivatalos régészek.
A Tujühun (Tuyuhun) Királyság (Kr.u 417-688) időszakából fennmaradt mintegy kétezer sírt 1983-ban az év első hat nemzeti régészeti felfedezése közé sorolták, és 1996-ban kiemelt helyre került a védett nemzeti kulturális emlékek között.
Hosszú évekkel később, először kisebb, majd nagyobb számban sírrablók jelentek meg a környéken, és a helyiek elmondása szerint a pusztítás 2000-ben tetőzött, amikor a jövevények mintegy 130 sírt bolygattak meg, s vitték el a bennük talált értékeket, különböző értékes tárgyakat és nagy mennyiségben selymet.
A síremlékek között van egy kilencemeletes, amely talán a legimpozánsabb. A környező, sast formáló csupasz hegyvonulatok közé építették, és nyilvánvalóan olyasvalakinek a földi maradványait rejtette, aki az uralkodó osztályhoz tartozott. Sajnos már azelőtt kifosztották, hogy a régészek megérkeztek.
A veszély a hírek szerint nem múlt el, ezért Tulan (Dulan) megye kormányzata a rablók visszatartására és elriasztására „akciótervet” dolgozott ki. Először is több mint harminc helybélit toboroztak, akiknek a területet, a hegyeket kell járniuk, hogy az elszórtan található sírok körül ólálkodó illetékteleneket elriasszák.
Az ötlet beválni látszik: tavaly már öt rablót elfogtak. A kormányzat pénzt is kapott, több mint 2 millió jüant (közel 60 millió forintot) arra, hogy védőállomást építsenek, videokamerákat és földrezgést jelző detektorokat helyezzenek el, védőcsatornákat alakítsanak ki a nagyobb sírok körül, továbbá fákat is ültessenek majd a kopár hegyoldalakra.
A szakemberek által feltárt sírokban selymek ezreit találták. Az eredeti mintázat hibátlan, élénk színezettel, a Tang-dinasztia idejére jellemző stílusban gyönyörködteti az embert – számolt be Hszü Hszing-kuo (Xu Xingguo), a tartományi régészeti intézet munkatársa a Hszinhua hírügynökségnek. Mint mondta, ebből arra következtettek, hogy a tujühunok és a tibetiek lakta területeken elterjedtek voltak. A különleges mintákról elárulta, hogy a selymeken gyakran ábrázoltak madarakat, de kínai karaktereket is festettek rájuk.
Az ősi Kínában a birodalom középső részét és Tibetet kötötte össze a Tujühun Királyság a Selyemút déli részén, amely a 7. évszázad után szabadon volt járható. A kereskedelmi útvonal védelmét a királyság biztosította sikerrel, míg északon háborúk, zavargások akadályozták rajta a közlekedést – magyarázta Hszü, aki a sírok feltárásának irányítója is egyben.
A szakember szerint a királyságnak fontos szerepe volt a két vidék közötti kapcsolattartásban, és a háborítatlan kereskedésben. A számtalan kulturális emlék óriási érték – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy már százezerszámra ástak ki értékes kulturális emlékeket.
A sírok biztonságának felügyeletét ellátni hivatott „védelmi központ” egy új múzeummal májusban nyílt meg a megyében; 200 értékes leletet állítottak ki. A beszámoló szerint a helyiek szeretnék, ha a han, a tibeti és a tujühun népcsoportok kultúrájának találkozásánál mindenki, aki arra jár, ízelítőt kaphatna a fennsík történelméből.
