Az építőipari lánctartozásokat szüntetné meg a kormány egy nemrég benyújtott törvénytervezettel. A módosítások célja, hogy a vállalkozások munkájukért kapják meg jogos járandóságukat.
A kormány a szakmával közösen tenne rendet az építőiparban, amit az általunk megkérdezett pécsi cégek vezetői egyöntetűen szükségesnek és jó kezdeményezésnek tartanak. A terv szerint az építőipari cégek csak akkor végezhetnének kivitelezést, ha minden korábbi fizetési kötelezettségüknek eleget tettek, vagyis nem tartoznak senkinek.
Gyakori eset ugyanis, hogy az építtető nem tud vagy nem akar fizetni a fővállalkozónak, aki így gyakran alvállalkozói és szállítói felé marad fizetésképtelen.
A javaslat értelmében a idén március 16. után megkötött szerződések esetében a vállalkozókat a teljesítéstől számított 30 napon belül ki kell fizetni. Ha ez elmarad, akkor jön a büntetés: enek mértéke az alapkamaton felül 8% – ez jelenleg nagyjából 14%-ot jelentene. Az összeget naponta kellene fizetni, kötelező érvényű lenne, és egyaránt vonatkozna az államra, az önkormányzatokra és a vállalkozókra is.
A tervezet legfontosabb eleme, hogy egy garanciarendszer épüljön ki, mely során az átvétel után az építőipari lánc mindegyik tagja megkapja a pénzét. A munkaterületet a fővállalkozónak csak akkor kellene átadnia a megrendelőnek, ha az megkapta járandóságát a teljesítésigazolással, illetve a számlával együtt.
Mindezek ellenőrzésére megalakítják majd a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (TSzSz), amely végig követheti a kifizetések folyamatát.
A törvénytervezet értelmében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagja sem lehetne senki, aki a felvételi kérelmet megelőző 5 éven belül tulajdonosként vagy vezetőként maradt adós. Regisztráció nélkül pedig egy vállalkozó sem lehet kivitelező.
Lapunk nyolc pécsi építési vállalkozót is megkeresett az üggyel kapcsolatban, közülük azonban csupán négyen mondták el véleményüket, de ők is név nélkül.
A cégvezetők szerint már régen tenni kellett volna valamit az építőipari állapotok és a lánctartozások normalizálása érdekében. Azt mondják, a körbetartozás nagyon is létező és komoly probléma, mindegyikük találkozott már olyan esettel, amikor vagy a megrendelő vagy az egyik alvállalkozó nem tartotta be a szerződést és nem fizettek.
Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnök-vezérigazgatója szerint ezek a döntések még nem oldják meg az ipar problémáit, ám nagyon fontos előrelépések.
-Ezek a döntések bizonyosan csökkentik majd a lánctartozások terén tapasztalható áldatlan állapotokat. Véleményem szerint főként a TSzSz létrehozása javítja majd nagyban a helyzetet, amely felgyorsíthatja a vitás ügyek eldöntését – tudtuk meg az elnöktől.
Kérdéses azonban, hogy milyen hatásai lesznek a változtatásoknak, hiszen egy-egy nagyobb cég bedőlése könnyen okozhatja a többi kis cég ellehetetlenülését is. Ráadásul a piac évek óta nehéz helyzetben van. A KSH adatai szerint utoljára 2005-ben bővült az építőipari ágazat, 2006-ban még lényegében stagnált, azóta viszont minden évben 5-15 százalékkal szűkül.
[frame]
Pécsett ismertebb esetek közé tartozik a Szentágothai Kutatóközpont (Science Building) építésekor pórul járt villanyszerelőké. Őket a kivitelező egyik sokadik szintjén lévő alvállalkozó ejtette át. A munkások a tönk szélére kerültek, hiszen egy nem létező céggel szerződtek. A hírhedtté vált Expo Center beruházásán is többen nagyot buktak, az azóta csődbe ment fővállalkozó Kipszer nem fizette ki az alvállalkozók egy részét. A Bayer-Center Kft. ellen pedig több alvállalkozó tett feljelentést, ugyanilyen indokkal. Az Európa Kulturális Fővárosa programban munkálkodó I-AXIS ellen szintén nyomoznak – a társaság egykori alvállalkozói szerint a cég őket is cserben hagyta.
[/frame]
