„Itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet” – így idézett egy korabeli levelet a PTE rektora, Miseta Attila a 48-as téren megrendezett 1956-os ünnepi megemlékezésen. A rektor felidézte: 1956-ot minden eszközzel megpróbálták kitörölni az emberek emlékezetéből, mégis fennmaradt és tiszteletet érdemel.
Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora ünnepi beszédében Fekete István november 4-én feladott levelét idézte, aki azt írta Bécsbe a szovjet elnyomással szemben felkelő, a szabadságért küzdő magyarokról:
„Itt nem voltak altábornagyok, itt nem volt stratégia és taktika, itt csak halálba menő tizennégy-húszéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával, nekimentek felborítani a hegyet, megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni. És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győzelmesen élve maradtak. Élve maradtak elsősorban azok, akiknek testük meghalt, mert örökké élnek az örökkévalóban és a nemzet szívében, és élve maradnak a többiek, akik talán csak most eszmélnek ájult boldogságban a kitárult messzeség, a testi és lelki szabadság, a végtelenség szemléletében.”
A rektor hangsúlyozta, 1848. március 15-e és 1956. október 23-a két rendkívül fontos dátum, melyeket azonban nem lehet összevonni, hiszen a két forradalom történelmi háttere merőben eltér egymástól: az 1848-as forradalmat sok pozitív változás is megelőzte, míg az 1956 előtti időszak a történelem egyik legsötétebbje volt, a Rákosi-diktatúra, mely alatt a kommunisták hozzáláttak a demokrata pártok megsemmisítéséhez, de többek között a sajtószabadságot és az alapvető emberi jogokat is semmibe vették.
– Mindkét forradalomban azonban meghatározó szerepet játszottak a fiatalok, az elsőben a márciusi ifjak, a másodikban pedig az egyetemisták. 1956-ban a békés tüntetés átalakult fegyveres felkeléssé, a forradalom nemzeti szabadságharccá változott. 1956 a nemzeti egység máig is lelkesítő, páratlan megnyilvánulása – mondta Miseta Attila, majd az október 23-ai események felidézésével folytatta.
Hangsúlyozta, hogy bár sokakat kivégeztek, ezreket bebörtönöztek, és több mint 200 ezer ember hagyta el örökre az országot, a forradalom mégsem volt értelmetlen. Az ember ugyanis nem élhet félelemben és szolgaságban, mondta. Hozzátette, 1956 emlékét minden eszközzel megpróbálták kitörölni az emberek emlékezetéből, mégis fennmaradt és tiszteletet érdemel.
Az esemény ünnepi hangulatát a PTE Babits Mihály Gimnáziumának műsora emelte. Az eseményen a Pécsi Tudományegyetem, a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, a Momentum, az ÖPE, a MPE és a Fidesz képviseletében is helyeztek el koszorút, így tett Péterffy Attila, Pécs polgármestere és Őri László, a baranyai közgyűlés elnöke is. Szintén koszorúzott a Baranya Megyei Kormányhivatal, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Baranya Megyei Polgárőr Egyesületek Szövetsége, az 56-os Szövetség Pécsi Szervezete, a Politikai Foglyok Szövetsége Baranya megyei Szervezete, a Recski Szövetség, a Történelmi Vitézi Rend, a Kosztolányi Dezső Céltársulás, a Magyar Páneurópa Unió Pécs-Baranyai szervezete, a Pécsi Polgári Szalon, Németország és Ausztria pécsi diplomáciai képviseletei, valamint a Leőwey Klára Gimnázium.
