Szinte nincs a világon olyan ember, akinek élete során ne fájna soha a feje. De vajon mi a különbség a hétköznapi és a migrénes fejfájás között, mik a veszélyek, hogyan lehet kezelni ezeket?
A fejfájással mindenki küszködik néha, de csak az emberek 5-10 százalékánál áll a háttérben valamilyen idegrendszeri betegség.
Dr. Pusch Gabriella, a pécsi Neurológiai Klinika egyetemi adjunktusa 10 éve foglalkozik fejfájás-szakrendeléssel.
A betegek nagy részénél tehát nem az agy valamilyen krónikus betegsége van a háttérben – ezt nevezzük primer fejfájásnak. A fejfájás azonban még így is éveken, évtizedeken át keserítheti a beteg életét, és a hosszú távú terápiát pedig alaposan át kell gondolni, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen és mennyi gyógyszert veszünk be.
Primer fejfájások, amelyek hátterében nem az agy betegsége áll
Migrén:
– Ez egy könnyen felismerhető fejfájástípus, ami a nőket háromszor gyakrabban érinti, mint a férfiakat. Általában tizenéves kortól, vagy a húszas évek elején jelentkezik és egészen a klimaxig tarthat, amikor általában elmúlik vagy jóval enyhébbé válik. Jellegzetesen féloldali fejfájás és nem mindig ugyanaz az oldal érintett, lüktető, görcsös fájdalom és fény-, illetve hangérzékenység is társulnak hozzá – mondta Pusch Gabriella.
Hozzátette, 4-72 óráig is tarthat, émelygés, akár hányás is kísérheti. A beteg általában egy sötét szobában, fekve alussza ki a fájdalmait. Előfordulhat családi halmozódás, tehát a családban gyakran lehet találni más beteget is. A migrént mindig a fájdalom kezdetén kell gyógyszerelni, mert ha már hosszú ideje fennáll, akkor szinte biztosan nem használnak majd a szájon át alkalmazott gyógyszerek, és a betegnek akár sürgősségi ellátást is igénybe kell vennie. A migrén hátterében sem áll az agy betegsége – emelte ki a szakember.
Epizodikus migrén: Havi 8 migrénes rohamnál kevesebb esetén a betegek 60 százaléka nem-szteroid típusú fájdalomcsillapítókra jól reagál, ezeket a fejfájás kezdetén kell bevenni. Amennyiben ezek nem hatnak, akkor általában vényköteles gyógyszerekre van szükség, triptánoknak nevezett készítményekre, amelyekből havi 6-8 tablettánál többet nem javasolt bevenni.
Aurás migrén: így nevezik szaknyelven azt, amikor a migrént bizonyos bevezető tünetek előzik meg. Tipikusan ilyen például az, amikor látásproblémák jelennek meg a fejfájás előtt. Előfordulhat, hogy a beteg pontokat lát maga előtt vagy átmenetileg csőlátás alakul ki. Ez tart körülbelül 5-20 percig, majd érkezik a migrén. Az aurás migrén esetében a beteg már a bevezető fázisban beveheti a fájdalomcsillapító gyógyszereket.
Migrénmegelőző kezelés: Az orvostudományban ismernek olyan gyógyszereket, amelyeknek migrénmegelőző hatása van. Ezeket olyan esetekben alkalmazzák, mikor a betegnek egy hónapban nyolcnál több migrénes rohama és – mivel a migrén jellemzően 1 napnál tovább tart – 15 fejfájós napja van. Fejfájásnapló kitöltésével a rohamok pontos hosszát, gyakoriságát, esetleges provokáló tényezőit látják az őt vizsgáló orvosok. Ha ugyanis minden ilyen esetben nagy dózisú fájdalomcsillapítót venne be a fejfájással küzdő beteg, akkor a hosszú évek alatt biztosan gyógyszer mellékhatás fellépésével (gyomorfekély, csontvelő- és vesekárosodás) kellene számolnunk.
A migrénmegelőző gyógyszerek különböző hatásmechanizmusúak, vannak közöttük például epilepszia-gyógyszerek, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok is. Egyénre szabva próbálják megtalálni a páciens számára legmegfelelőbb terápiát, figyelembe véve egyéb betegségeit, panaszait és gyógyszereit is. Például, ha valaki rosszul alszik a fájdalomtól vagy fejfájásra ébred, annak olyan gyógyszert írnak fel, ami az alvást is mélyíti.
Hétköznapi, tenziós fejfájás
– Kétoldali, a migrénnél jóval enyhébb, nyomó fejfájásról beszélhetünk. Nem lüktet, nincs fény-, és hangérzékenység, nem hány a beteg. Azonban sokszor tartós és depresszióval szövődött, krónikus betegségről van szó. Tulajdonképpen általában antidepresszánsokat javasolnak kezelésként, amit a betegek egy része nem tud elfogadni és inkább az alternatív medicina felé fordul – magyarázta Pusch Gabriella.
A szakember elmondta, hogy a szervi háttér tisztázása – ha a beteget megnyugtatják, hogy nincs idegrendszeri betegsége – segíthet. Az akupunktúra és az autogén tréning szintén megpróbálható. Hozzátette, a betegnek általában életmódváltás is javasolt gyakori tenziós fejfájás fennállása esetén.
Nagyon fontos a gyógyszerek megfelelő hatóanyag-tartalma és a beszedés gyakorisága
Figyelmeztető jelek, amik tényleges betegségre utalhatnak
Előrehaladó, napok vagy egy-két hét alatt romló, vagy megváltozó jellegű fejfájás – olyanoknál, akiknek egyébként mindig ugyanolyan, jellegzetes fájdalmaik vannak – esetén érdemes kivizsgálásra jelentkezni, és néha azonnal a sürgősségi osztályra kell juttatni a beteget.
Ha ütésszerű, megsemmisítő erejű, tarkótáji fejfájása alakul ki valakinek, nagyon rosszul van, nem tud felkelni, nem hatnak a fájdalomcsillapítók, a tünetek agyhártya alatti vérzésre is utalhatnak, azonnal a sürgősségire kell menni.
Ha a betegnél a vezető tünet a fejfájás és emellett lázas, akkor agyhártyagyulladás veszélye is felmerülhet, ami szintén sürgős ellátást igényel.
