Hazánk és Pécs biztonságos jövőjét, és az elmúlt években elindult fejlődését kockáztatjuk azzal, ha a Pécstől alig 40 kilométerre lévő határzárat is támadó, a városban csak a rosszat látó ellenzék jelöltjei kerülnek a Parlamentbe – közölte lapunkkal Csizi Péter és Hoppál Péter, Pécs országgyűlési képviselői. A két képviselő szerint a városban sok még a teendő, de eljött az elrugaszkodás ideje. Kertváros és Uránváros arca is megváltozott.
– Két ciklusban is képviselhették a pécsieket, az Önök oldalán is beszélhetünk már elmúlt nyolc évről. Mi jellemezte ezt az időszakot?
Csizi Péter: Nem túlzok, amikor kettőnk nevében is állíthatom, hogy Pécsett 2010-ben rendszerváltás történt. Óriási lemaradást kellett bepótolnunk, így 30-40 éves problémákat kellett megoldanunk, s a munka közben kellett építkeznünk is. Mára jutottunk el ahhoz a ponthoz, ahonnan elrugaszkodhat Pécs.
Hoppál Péter: Egy hatalmas romhalmazt örököltünk elődeinktől. Pécsett a közösségi közlekedés, az úthálózat, a munkaerőpiaci kilátások éppen olyan romokban álltak, mint óvodáink, a Fema vagy a Magasház. Úgy kellett fejleszteni a várost, hogy közben folyamatosan birkóznunk kellett a nehéz örökséggel. A folyamat kezelésében mindvégig segítségünkre volt a kormány, amely 8 év alatt több mint 60 milliárd forintnyi támogatást biztosított csak adósságrendezés, és az örökölt bajok megoldása érdekében, s további 100 milliárdot a fejlesztéseinkre.
– Az emberek véleménye nem biztos, hogy egybeesik a véleményükkel. Önök az országban elsőként nyitottak képviselői irodákat városszerte. Ezekbe bárki bármikor betérhet. Mi a tapasztalat?
Hoppál Péter: Érdekes ez, mert mi úgy érzékeljük, az internetes blogok és az ellenzéki sajtótermékek megpróbálják felnagyítani a kisebb problémákat. A hozzánk érkezők többsége nem panaszkodási szándékkal érkezik, hanem a lehetőségeket kutatja vagy javaslatot tesz. Például a Pécsre való visszatérésről esik sok szó cégek és emberek esetében is. A számokkal nehéz vitatkozni: Pécsen és Komlón a korábbiak harmadára-negyedére esett vissza a munkanélküliek száma, a fogyasztás drasztikus mértékben nőtt, a fizetőképes kereslet megugrott, csak e két városban 1300 álláshely betöltetlen. A változást az ingatlanpiac is leköveti: az utóbbi négy évben kétszeresére emelkedtek a lakásárak, ha senki nem akarna ide jönni, itt élni, akkor bizony nem épülnének újabb és újabb lakások sem.
Csizi Péter: Aki itt él, kevésbé látja, de Pécs folyamatos fejlődésen ment keresztül. Nálam és képviselőtársamnál is rendszeresen jelennek meg visszatérők, akik több évi, akár évtizede tartó távollét után jönnek vissza, s beszámolnak élményeikről. Ezek nem egy lecsúszó város képét adják vissza, éppen ellenkezőleg. Másrészt a város elleni hangulatkeltés nagyon komoly károkat is okozhat, hiszen egy-egy befektető nemcsak a város adottságait, hanem az itteni viszonyokat teljeskörűen értékelve dönt arról, hogy megtelepedik-e vagy sem. Ha azt látja, hogy az ellenzék és annak a szerepét átvevő blogok azt harsogják hazug módon, hogy nincs semmilyen beruházás Pécsen, itt minden rossz, akkor más várost keresnek.
– Az Önök által képviselt városrészekből mit emelnének ki, ha már itt tartunk?
Csizi Péter: A Mecsekolalban megújult a szocialisták által bezárásra ítélt állatkert, a belvárosban az óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők. A teljes egészségügyi ellátás mintegy 60 milliárdos fejlesztésen ment keresztül – ott a 400 ágyas, a vérellátó, a Lánc utcai rendelő. Hamarosan új út épül Bálics és a belváros között, megújult a Jókai tér, eltűnt a Magasház, újabb buszokkal átszállás nélkül lehet eljutni a város legtávolabbi pontjaira is. Gyakorlatilag egy új vasútállomás született. Kertváros önmagában több évtizedes fejlődésen ment keresztül: több mint 1000 munkahely jött létre a városrészben, üres iparcsarnokok népesültek be – ott a Harman, a Hauni fejlődése. Eltűnt az egykori szennyvíztisztító, épül a helyén az ország kosárlabda utánpótlás-központja. Eltűnt a romokban álló Fema, miközben tucatszámra jönnek létre az új társasházi lakások. Régi Kertvárosban az utcák nagy része szintén megújult, s nemsokára a Nagy Imre út is fejlődik, létrejön egy új, hatalmas kertvárosi játszótér is. Tüskésréten egy dzsungelből azóta is folyamatosan fejlődő szabadidőparkot hoztunk létre egy magánvállalkozóval. És ami a legfontosabb: a teendőket a Kertváros Konzultáción az emberekkel beszéltük át, minden, ami történik, a közösséggel együtt megy végbe.
Hoppál Péter: Mivel nem csak Pécset képviselem, távolabbról indulok. Komlóval kezdem, mert ott nehezebb dolgunk volt. Amikor elnyertem a mandátumomat, a városban minden negyedik ember munkanélküli volt. Ma a 8 százalékot sem éri el ez a szám, miközben a fogyasztás meglódult és a térség kulturális központja lett Komló. Kozármislenyben minden évben több százmilliós fejlesztés valósul meg. Elég a sportkomplexumokra, a művelődési házra, az iskolára gondolni. Pécs esetében a bevezető utak megújultak, Uránvárosban és keleten olyan közösségi kulturális programok jöttek létre, amelyekre 20 éve nem volt példa… Ne felejtsük el, hogy az állam folyamatosan emelte a pécsi kulturális intézményekre fordítandó keretet, ma a Kodály Központ rezidens zenekara, a Pannon Filharmonikusok rendszeresen telt házas koncerteket ad, a Zsolnay-negyedben folyamatossá váltak a programok, ahogy a Pécsi Nemzeti Színház is nézőrekordokat dönt – miközben városunkba soha ennyi állami működési támogatás nem érkezett még kultúrára.
– Megszokhattuk, hogy nincsenek áldatlan állapotok a vasútállomáson, de 2015 nyarán illegális bevándorlók tömegei lepték el annak környékét. Most csend van a hátárzár megépülte óta.
Hoppál Péter: Tesszük a dolgunkat, most azonban olyan időt élünk, amikor kultúránkat veszélyeztetik. Jelenleg Európába Magyarország a biztonság állama. Ahhoz, hogy ez fennmaradjon, mindent meg kell tennünk. Azt gondoljuk, bennünket nem érint a migráció, holott pár éve még ezrével láthattuk magunk is a bevándorlókat a vasútállomáson, Martonfán kis híján egy tábor létrehozására kényszerült Magyarország. Politikai ellenfeleink támogatják a migrációt és lebontanák a védelmi vonalat.
Csizi Péter: Igen komoly esély lenne rá, hogy amennyiben migránsbarát kormány alakul Magyarországon, akár Pécsett is ugyanaz történhet, mint sok német és francia városban. Jelesül, hogy az állam üres társasházi lakásokat vásárol bevándorlók számára, s azokban biztosít lakhatást a német és francia családok szomszédságában. Ne feledjük, Mellár Tamás a bevándorlók felső korlát nélküli betelepítése mellett kampányolt alig másfél éve, miközben a szavazók elsöprő többsége kinyilvánította: nem kér az illegális bevándorlókból. Egyet meg tudok ígérni, amíg a Fidesz van kormányon, s mi képviseljük Pécset, egyetlen üres kertvárosi vagy éppen uránvárosi, meszesi lakásba sem költöztetünk migránsokat.
