Az uniós források folyósítását a csatlakozási szerződések garantálják, ám az nem jelenti azt, hogy hazánknak ne lehetne joga arra, hogy a brüsszeli akarattal szemben kiálljon Magyarország jogai mellett – közölte Csizi Péter pécsi országgyűlési képviselő. A Nemzeti Konzultációs íveket hamarosan postázzák Pécsen is.
A következő héten indul el a Nemzeti Konzultáció íveinek terjesztése, minden pécsi postaládába tesznek belőle. Ugyanakkor a nemzetikonzultacio.kormany.hu oldalon online is kitölthető néhány perc alatt a kérdőív.
Az ország, így Pécs is az unióval kötött csatlakozási szerződések alapján több százmilliárd forintnyi fejlesztési támogatást kap, amiért cserébe megnyitotta a teljes gazdasági piacát, így a nyugati cégek előtt megnyílt az út ahhoz, hogy hazánkban fektessenek be. A felzárkóztatási pénzek ráadásul világviszonylatban is gazdaságilag erős Európához vezetnek, a most forrásokhoz jutó kelet-európai országok később maguk is befizetők lesznek.
– Brüsszel nem júdáspénzt ad hazánknak, hiszen a brüsszeli források nem erről szólnak. Ugyanakkor ezek a pénzek nem jelentik azt, hogy Magyarország ne állhasson ki saját állampolgárai mellett és el kell fogadnia a brüsszeli diktátumot, fogja be a száját – mondta Csizi Péter pécsi országgyűlési képviselő. – Vannak jogaink és kötelezettségeink is, amelyeket az uniós csatlakozással elfogadtunk. Az unió nem tudott ugyanakkor választ adni a gazdasági válságra, nem tudta kezelni, ezért Magyarország saját útját járta, megadóztatta a bankokat, a multikat.
A rezsicsökkentés is hasonlóan egyedi, fontos, hogy a korábban automatikusan érkező áremelések helyett megmaradhassanak a jelenlegi rezsiárak, ne pedig olyan cégek határozzák meg azokat, amelyeknek nincs versenytársuk.
– Pécsen ma a víz ára a jelenleginek a háromszorosa lenne, hogyha megmaradt volna a korábbi multinacionális szolgáltató Pécsen és nem lett volna rezsicsökkentés – mondta Csizi Péter. – A közüzemi cégeknek nem profitorientáltan kell működniük, hanem a szolgáltatás minőségét kell előtérbe helyezniük. A rezsicsökkentés is olyan újdonság, ami egyre népszerűbb más európai országokban is.
A migráció kapcsán a politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly 3,3 millióan mondtak nemet a kényszerű betelepítésre a népszavazáson.
– Meg kell védenünk történelmi örökségünket, nem szabad beengedni senkit illegálisan az unióba, így Magyarországra sem. A Nemzeti Konzultáció során ezekben a témakörökben kérjük az emberek felhatalmazását, mert Brüsszel szeretné a jogainkat megnyirbálni és lezárult az a korszak, amikor a politikusok az állampolgárok megkérdezése nélkül döntöttek – magyarázta a képviselő. – Brüsszel szerint nem jó, ha hazánk megvédi a határait, ha az ország saját maga határozza meg a rezsidíjakat és a munkahely-teremtési rendszert. Nem erre szerződtünk Brüsszellel és nem meghunyászkodni kell, hanem kiállni az igazunkért.
Visszavándorol a pénz
Günther Oettinger, az EU költségvetési biztosa egy interjúban kijelentette, hogy például Németország valójában haszonélvezője a lengyeleknek nyújtott uniós támogatásoknak, hiszen a lengyelek megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket és kamionokat vesznek.
